Lük ábécé
| lük írás | |
 | |
| ebẽñnẽ prãnawu mẽn e prãnawatẽ hanadaza hrppi ladi ehbi setideime, azaz „Hanadaza építette ezt a házat feleségének és fiának” | |
| Típus | ábécé betűírás |
| Nyelvek | lük |
| Időszak | i. e. 12. század(?)–i. e. 4. század |
| Felmenő írásrendszerek | hettita írás ugariti föníciai |
| Rokon írásrendszerek | früg, görög, etruszk, latin |
| Unicode-tartomány | U+10280–U+1029F |
| ISO 15924 | lyci |
 A Wikimédia Commons tartalmaz lük írás témájú médiaállományokat. | |
A lük ábécé a lük nyelv írására szolgáló betűírás. Anatólia délnyugati részén több, egymástól nem független írásrendszer alakult ki, amelyek mindannyian a görög ábécé és a korábbi ugariti és föníciai közti betűformákat mutatják. A lük írás kialakulásának ideje nem ismert. A lük nyelv már az i. e. 13. században önállónak számítható, de lük nyelvű, lük ábécével írt feliratok legkorábban az i. e. 5. század végéről ismertek.
Ahogyan a lük nyelv is jórészt megfejtetlen még, úgy a lük írás karaktereinek kiejtései is helyenként bizonytalanok, illetve többnek a kiejtése változott az idők során.
Az ábécé fontjai[szerkesztés]
| jel | unicode (U+) | átírás | megfelelője | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ugariti | etruszk | föníciai | rovás | görög | latin | |||
 /  𐊀 / – |
10280 | a | 𐎀 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Αα | Aa |
 /  /  𐊁 / – / – |
10281 | e | 𐎅 | 
|
|
.svg){kind=small} / .svg){kind=small}
|
Εε | Ee |
 𐊂 |
10282 | b / β | 𐎁 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Ββ | Bb |
 𐊃 |
10283 | bh / β | – | – | – | – | – | – |
 – |
– | β / kw | – | – | – | – | – | – |
 /  /  /  𐊄 / – / – / – |
10382 | g / γ | 𐎂 |  / 
|
|
.svg){kind=small}
|
Γγ | Cc, Gg |
 𐊅 |
10285 | d / ð | 𐎄 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Δδ | Dd |
 𐊆 |
10286 | i | 𐎊 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Ιι | Ii, Jj |
 𐊇 |
10287 | w | 𐎆 |  / 
|
|
.svg){kind=small}
|
Υυ | Uu, Vv, Ww |
 𐊈 |
10288 | z / ts | 𐎇 |  / 
|
|
.svg){kind=small}
|
Ζζ | Zz |
 𐊉 |
10289 | th / θ | 𐎘 | 
|
.svg){kind=small}
|
|||
 𐊊 |
1028A | j / y | 𐎓 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
– | Jj |
 /  𐊋 / – |
1028B | k / k< | 𐎋 |  / 
|
|
.svg){kind=small}
|
Κκ | Kk |
 𐊌 |
1028C | q / k | 𐎖 | 
|
|
– | (Κκ) ϙ | |
 𐊍 |
1028D | l | 𐎍 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Λλ | Ll |
 𐊎 |
1028E | m | 𐎎 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Μμ | Mm |
 𐊏 |
1028F | n | 𐎐 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Νν | Nn |
 𐊐 |
10290 | m̃ / m¬ | – | – | – | – | – | – |
 𐊑 |
10291 | ñ / n¬ | – | – | – | – | – | – |
 𐊒 |
10292 | u | 𐎜 | 
|
– | .svg){kind=small}
|
Υυ | Yy |
 𐊓 |
10293 | p | 𐎔 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Ππ | Pp |
 𐊔 |
10294 | kk | – | – | – | ()
|
– | – |
 𐊕 |
10397 | r | 𐎗 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Ρρ | Rr |
 𐊖 |
10296 | s | 𐎒 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Ξξ, Χχ, Ϡ | Ss |
 𐊗 |
10297 | t / c | 𐎚 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Ττ | Tt |
 𐊘 |
10298 | tt | – | – | – | – | – | |
 𐊙 |
10299 | an / ã | – | – | – | – | – | – |
 𐊚 |
1029A | en / ẽ | – | – | – | – | – | – |
 𐊛 |
1029B | h | 𐎈 | 
|
|
.svg){kind=small}
|
Ηη | Hh |
 𐊜 |
1029C | x / k | – | – | – | – | Χχ | Xx |
 – |
– | – | 𐎟 | – | – | – | – | – |
Források[szerkesztés]
- Bryce, Trevor R.. The Lycians - Volume I: The Lycians in Literary and Epigraphic Sources. Museum Tusculanum Press (1986. április 19.). ISBN 87-7289-023-1
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Lük ábécé témájú médiaállományokat.
- A lük ábécé betűi
- http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n3019.pdf Michael Everson: Proposal to encode the Lycian and Lydian scripts in the SMP of the UCS]