Lócsér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lócsér
Sterna-caspia-010.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Hydroprogne
Kaup, 1829
Faj: H. caspia
Tudományos név
Hydroprogne caspia
(Pallas, 1770)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Lócsér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lócsér témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lócsér témájú kategóriát.

Hydroprogne caspia in flight.jpg

A lócsér (Hydroprogne caspia vagy Sterna caspia) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó Hydroprogne nem egyetlen faja.

Egyes rendszerezések a Sterna nemhez sorolják, Sterna caspia néven.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mind az öt kontinensen honos, elsősorban a partvidékeken.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 47-54 centiméter, szárnyfesztávolsága 130-145 centiméter és testtömege 500-750 gramm. Feje és tarkója fekete, tollazata kékesszürke és fehér.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

6-8 méteres magasból figyeli vizet és onnan csap le a halakból álló táplálékára, de megeszi a rovarokat, valamint a gerincteleneket is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészkét kisebb-nagyobb telepekben, nyílt, köves, homokos, esetleg kevés alacsony növényzettel benőtt területekre építi. A fészakalja 2-3 tojásból áll, melyen mindkét szülő, felváltva 20-22 napig kotlik. A fiókák 30-35 nap után válnak önállóvá, de még a vonulási területen is etetik öket.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonulása idején fordul elő Magyarországon, rendszeres vendég, a legtöbb megfigyelés a Duna-Tisza közén, illetve halastavaknál fordult elő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Burnie, David & Wilson, Don E. (editors) (2001): [Caspian Tern]. In: Smithsonian Institution Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife: 307. Washington DC & New York, Smithsonian Institution & Dorling Kindersley Publishing. ISBN 0-7894-7764-5
  • Collinson, M. (2006). Splitting headaches? Recent taxonomic changes affecting the British and Western Palaearctic lists. British Birds 99(6): 306-323.
  • Falla RA, Sibson RB & Turbot EG (1966) A Field guide to the birds of New Zealand. Collins, London (ISBN 0-00-212022-4)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]