Lázár Gyula (tanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lázár Gyula
Született1841. július 11.
Elhunyt1912. április 5. (70 évesen)
Budapest
Foglalkozásabölcseleti doktor,
történész,
publicista,
pedagógus
SablonWikidataSegítség

Lázár Gyula (?, 1841. július 11.Budapest, 1912. április 5.) bölcseleti doktor, történész, publicista, állami tanítóképzőintézeti tanár.

Életútja[szerkesztés]

Régi székely családból származott; atyja mint kamarai tisztviselő sokat utazott és fia már korán megismerte Magyarország különböző vidékeit és a tengermellékét. Tanulmányait Szegeden, Komáromban, Fiuméban és Pozsonyban végezte; két évet töltött a bécsi és müncheni egyetemen, hol Carrieret és Giesebrechtet hallgatta. Azután nevelő volt a báró Wenckheim-családnál és beutazta Európa nagy részét. 1872-től több helyt mint tanár működött: Szabadkán, Budapesten, Temesvárott, Kolozsvárt és 1896-tól a budapesti VI. kerületi állami polgári iskolai tanítóképző (Erzsébet-nőiskola) rendes tanára volt.

Történelmi cikkei, emlékbeszédei, tanulmányai, tárcacikkei, melyeket magyarul és németül írt, több százra mennek; németországi tartózkodása alatt sokat írt az augsburgi Allgemeine Zeitungba s a Süddeutsche Pressebe; bizalmas összeköttetésben állott Kolbbal és Julius Lessinggel. Cikkei a Honban (1876. 281-288. Tanulmányok a szlávokról, 1860. 281., 285-6. Albania és az albánok, 319. Egy cikk a káromlásról sat.), a Győri Közlönyben (1885. 4. sz. Két magyar diplomata), az Erdélyi Múzeumban (1889. Adalékok a temesi bánság és Szerbia kormányzásához a passarovici béke után), a Nőnevelésben (1897. Brassai Sámuel); Pallas nagy lexikonába számos cikket írt, így Lengyelország (Mangold Lajossal együtt), Törökország és Oroszország történetét.

Munkái[szerkesztés]

Szerkesztette a Történeti Könyvtár című könyvsorozatot 1871-től 1885-ig Budapesten Áldor Imrével együtt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]