Látványtervezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A számítógépes építészeti tervezés (angolul: Computer-aided architectural design, CAAD) az építészeti tervezés folyamatának egy része. A tervezés támogatására napjainkban számítógépes programokat alkalmaznak, amelyek képesek az épület modellezésére, látványának megjelenítésére, a látványtervezés támogatására, illetve a részletes tervek elkészítésére.

Számítógépes építészeti látványtervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építészeti modellezés, és látványtervezés több ponton is kapcsolódhat az építész tervezés folyamatához, annak fontos kiegészítője lehet. Amíg a műszaki rajzok a szakembereknek (építészek, építési hatóságok, kivitelezők), addig a látványtervek a beruházóknak, építtetőknek mutatják be az épületet.

Modellezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modellezés alatt általában 3 dimenziós modellek létrehozását értjük, ami 3d-s szerkesztő programok segítségével történik. Egy adott 3d-s térben a geometria alapelveit felhasználva, a számítógép bármilyen összetett objektumot el tud készíteni, majd ezt szerkeszthető módon eltárolni. Ezekből az elemekből az építész egy virtuális épületet, külső teret hozhat létre a 2 dimenziós tervek alapján. Ez az összetett modell bármely irányból megtekinthető, fotózható. A szerkesztett elemek a megfelelő anyagokkal, textúrákkal felöltöztethetőek, így láthatóvá, érzékelhetővé válnak a különböző építési anyagok, és azok végső összhatása.

Ezzel a segítséggel élve a tervező a vázlattervektől az engedélyezési tervekig dokumentálhatja a tervezés különböző fázisait.

Látványtervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A látványtervezés során a tervező ugyanezt a 3d-s modellt használja fel. Számos számítógépes program készült arra, hogy ezeket a modelleket egy 3 dimenziós térbe helyezve, majd a környezetet kiegészítve különböző felszínekkel, tereptárgyakkal, növényzettel, egy fotót készítsen a még nem létező épületről.

További nagy segítség a tervezőnek, hogy ezek a programok különböző fényforrásokat generálhatnak, akár földrajzi koordináták, év- és napszakok alapján, így a tervezett objektum valós fény-árnyék viszonyok mellett jeleníthető meg.

Adott a lehetőség továbbá arra is, hogy a kész épületmodellt különböző környezetbe ültetve összekapcsolódjon az építész és a kert- tájtervező munkája, vizsgálható legyen pl. a környezet (szomszédos épületek, domborzat, benapozás, növényzet) hatása az épületre.

Képzést indító felsőoktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]