Lándzsahalak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lándzsahalak
Branchiostoma lanceolatum

Branchiostoma lanceolatum
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Fejgerinchúrosok (Cephalochordata)
Osztály: Csőszívűek (Leptocardii)
Webster, 1913
Rend: Lándzsahalak (Amphioxiformes)
Családok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lándzsahalak témájú kategóriát.

A Branchiostoma lanceolatum anatómiája. 1. agyszerű képződmény; 2. gerinchúr; 3. hátoldali idegcső; 4. farki úszószegély; 5. végbélnyílás; 6. emésztőcsatorna; 7. vérérrendszer; 8. porus abdominalis; 9. kopoltyúbél feletti üreg; 10. kopoltyúnyílás; 11. kopoltyúbél; 12. szájüreg; 13. szájnyílás körüli tapogatókoszorú; 14. szájnyílás; 15. nemi szervek; 16. fényérzékelő szerv; 17. idegek; 18. hasi görbület; 19. májszerű zsákocska.

A lándzsahalak (Amphioxiformes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe tartozó fejgerinchúrosok (Cephalochordata) egy rendje, ide tartoznak az altörzs egyedüli ma is élő képviselői. A fejgerinchúrosok egyetlen osztályának, a csőszívűek (Leptocardii) osztályának egyetlen rendje.

Anatómia és fiziológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üvegszerű lándzsahalak hosszúsága eléri a 7 cm-t, a homokba beásva élnek. Táplálékukat a száj körül elhelyezkedő érzékelőbimbókkal ellátott tapogatókoszorúval sodorják be szájukba.

A lándzsahalak átmenetnek tekinthetők az előgerinchúrosok (Urochordata) és a gerincesek (Vertebrata) között. Jellemző rájuk a tagolatlan gerinchúr (chorda dorsalis), valamint a fejrész teljes hiánya. A dorzális idegcsőnek agyvelőszerű duzzanata van. A szív szerepét pulzáló hosszanti cső tölti be (innen az osztály csőszívűek elnevezése), viszont a keringési rendszer hasonló a gerincesekéhez (dorzális aorta, hasi helyzetű szív). Az előbél kopoltyúkosárrá alakult, a kopoltyú körüli üreg (atrium) a többi gerinchúrossal közös tulajdonság. Az érzékszervek felépítése a lehető legegyszerűbb. Egyensúlyi szervük kezdetleges, a szemkezdemény azonban csupán pigment felhalmozódásból áll, amely a bőrhöz hasonlóan csak a világosra és sötétre reagál. A farokúszó alsó részét, a valódi halakhoz hasonlóan bőrredő burkolja, páros végtagjaik nincsenek. Farokúszójukban nincs úszósugár, ami pleziomorf (primitív) jelleg. Váltivarúak.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Asymmentronidae
    • Asymmetron
      • Asymmetron lucayanum
      • Asymmetron maldivense
    • Epigonichtys Peters, 1877
      • Epigonichthys australis (Raff, 1912)
      • Epigonichthys bassanus (Günther, 1884)
      • Epigonichthys cingalensis (Kirkaldy, 1894)
      • Epigonichtys cultellus (Peters, 1877)
      • Epigonichthys hectori (Benham, 1901)
      • Epignichtys lucayanus (Andrews, 1893)
      • Epigonichthys maldivensis (Foster Cooper, 1903)
  • Branchiostomidae Bonaparte, 1841
    • Branchiostoma (Costa, 1834)
      • Branchiostoma africae (Hubbs & Monod, 1927)
      • Branchiostoma arabiae (Webb, 1957)
      • Branchiostoma belcheri (Gray, 1847)
      • Branchiostoma bennetti (Boschung & Gunther, 1966)
      • Branchiostoma bermudae (Hubbs, 1922)
      • Branchiostoma californiense (Andrews, 1893)
      • Branchiostoma capense (Gilchrist, 1902)
      • Branchiostoma caribaeum (Sundevall, 1853)
      • Branchiostoma elongatum (Sundevall, 1852)
      • Branchiostoma floridae (Hubbs, 1922)
      • Branchiostoma gambiense (Webb, 1958)
      • Branchiostoma lanceolatum (Pallas, 1774)
      • Branchiostoma leonense (Webb, 1956)
      • Branchiostoma longirostrum (Boschung, 1983)
      • Branchiostoma malayanum (Webb, 1956)
      • Branchiostoma moretonensis (Kelly, 1966)
      • Branchiostoma nigeriense (Webb, 1955)
      • Branchiostoma indicum (Willey, 1901)
      • Branchiostoma platae (Hubbs, 1922)
      • Branchiostoma senegalense (Webb, 1955)
      • Branchiostoma tattersalli (Hubbs, 1922)
      • Branchiostoma virginiae (Hubbs, 1922)