Láma Anagarika Govinda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Láma Anagarika Govinda
Lama Anagarika Govinda.jpg
Született 1898. május 17.
Waldheim, Németország
Elhunyt 1985. január 14. (86 évesen)
Mill Valley, USA
Nemzetisége német
Foglalkozása festő, író, szerzetes

Láma Anagarika Govinda, eredeti nevén Ernst Lothar Hoffmann (Waldheim, Németország, 1898. május 17. – Mill Valley, USA, 1985. január 14.) német festő, író, buddhista szerzetes.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja egy cigarettagyár német tulajdonosa, anyja bolíviai volt. Hoffmann hároméves volt, amikor anyja meghalt. A fiatal Hoffmann gyerekkora óta tanulmányozta a nagy világvallásokat. Hamburgban érettségizett. Filozófiai, pszichológiai és archeológiai tanulmányokat folytatott a Freiburgi Egyetemen.

1920 és 1928 között Capri szigetén élt, és ott festette első képeit. Archeológiai kutatásokat végzett Nápoly és Cagliari környékén, Málta szigetén, valamint Észak-Afrikában. 1928-ban Ceylon szigetére utazott és beállt buddhista szerzetesnek Nyanatiloka (1878-1957) vezetése alatt. Páli tanulmányokat folytatott Ceylonban és Burmában. Itt felvette a Govinda nevet.

1930-ban házat épített nevelőanyjának, Anna Habermannak Ceylon szigetén; ez volt a Wariyagoda Hermitage. Ott élt 1931 márciusáig. 1931-től 1937-ig buddhista filozófiát, pszichológiát és archeológiát tanított több indiai egyetemen.

1931-ben Dardzsilingben találkozott mesterével, Tomo Geshe Rinpochével, aki beavatta őt a mahájána és a vadzsrajána buddhista hagyományokba. Tibeti nyelvi tanulmányokat folytatott. 1932-től 1938-ig kutatóexpedíciókat vezetett és zarándokutakat tett Sikkimbe, a tibeti Chumbi völgybe és Dél-Tibetbe.

1933. október 14-én, az indiai Dardzsilingben megalapította az Árya Maitreya Mandala buddhista közösséget. 1935 és 1945 között a Nemzetközi Buddhista Egyetemi Társaság főtitkára volt. A második világháború alatt (valószínűleg német származása miatt) a britek internálták.

1947-ben feleségül vette az indiai-párszi származású Ratti Petitet (ismertebb nevén: Li Gotami). 1947 és 1949 között újabb expedíciók Dél-, Közép- és Nyugat-Tibetbe (Tsaparang-expedíció). 1950-től Indiában élt. 1955-től a Himalája lábánál lévő Kasar Devi Ashramban, Almorában telepedett le, és ott írta újabb műveit.

1952 novemberében az indiai Sanchiban létrehozta az Árya Maitreya Mandala nyugati ágát. (Ehhez csatlakozott majd 1956-ban a Magyarországi Buddhista Misszió is.) 1960-tól előadókörutakat tartott Európában, 1968-tól az USA-ban és Japánban is. 1973-ban visszatétr Almorába. 1978-ban egészségügyi okokból Kaliforniába költözött.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Grundgedanken des Buddhismus (Lipcse, 1920)
  • Rhythmische Aphorismen (Drezda, 1926)
  • Gedanken und Gesichte (Drezda, 1928)
  • Abhidhammattha Sangaha. Ein Compendium buddhistischer Philosophie und Psychologie (München, 1931)
  • Art and Meditation (Allahabad, 1936)
  • Die psychologische Haltung der frühbuddhistischen Philosophie (Allahabad, 1939); A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje (Budapest, 1993)
  • Stupa Symbolism (Allahabad, London, 1940)
  • Om Mani Padme Hum (Zürich, 1956); Om ma-ni pad-me hum (Budapest, 1984)
  • Der Weg der weißen Wolken (Zürich, 1959); A fehér felhők útja (Budapest, 1983 és 2008)
  • Mandala - Gedichte und Betrachtungen (1961)
  • Schöpferische Meditation und multidimensionales Bewußtsein (Freiburg, 1977)
  • Der Stupa Psychokosmisches Lebens und Todessymbol (1978); A buddhista stupa pszicho-kozmikus szimbolikája (Budapest, 1986)
  • The Inner Structure of the I Ching (1981); Die innere Struktur des I Ging (1983)
  • Buddhistische Reflexionen (Bern, München, Wien, 1983)
  • Az Árya Maitreya Mandala Rend eredete és célja (Budapest, 1984)
  • Az Árya Maitreya Mandala Rend áhítat-szertartása (Budapest, 1984)
  • Meditációs gondolatok (Budapest, 1986)
  • Meditációs költemények (Budapest, 1986)

Forgatókönyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mipam (é.n.)
  • Siddhartha (1946)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]