Lábtörlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lábtörlő

A lábtörlő, vagy más néven szennyfogó szőnyeg, az épületekbe bejutó szennyeződések mennyiségét hivatott lecsökkenteni. Funkciótól függően, rengeteg alapanyagból készülhet, főleg a textilipar a gyártja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kialakulása egészen az ókorig vezethető vissza, különböző méretű köveket raktak a bejárat elé, hogy csökkentsék a szennyeződések behordását épületeikbe. A rómaiak például mozaikból készítettek lábtörlőt, gyakran még "üdvözlégy" feliratot is készítettek eltérő színű kövekből. Rangosabb családoknál egyéb díszítő motívumokat is használtak. Az alapanyagként felhasznált köveket idővel felváltotta a vessző, illetve a vízinövények egyes részei. Kedvelt alapanyagok közé tartozott a gyékény, mivel az erős rostszálaknak köszönhetően, tartóssá és könnyen formázhatóvá tették. Az I.VH után, Magyarországon nagyon közkedvelté vált a csuhélevélből készített lábtörlő. Több magyar településen többek között Csornán és Lébényben,erre a célra létesített házipari szövetkezet alakult. A növényi alapanyagokat a vas váltotta fel, vidéki házaknál még ma is megtalálható a "vaskó". Közvetlenül a kapu közelébe, beton aljzattal ellátott vas sárlehúzó. A 20. sz. második felétől forgalomba kerülnek a gumiból és műanyagból készült lábtörlők.

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Automatizált szennyfogó rendszer
  • Alusines lábtörlő (Alutrend)
  • Prémium minőségű textil lábtörlő (több funkciós)
  • Standard kategóriás textil lábtörlők
  • Műanyag
  • Gumi
  • Antibakteriális (higiéniai)
  • Fáradtságcsökkentő szőnyeg (ergonómiai)
  • Marketing lábtörlő
  • Tisztatéri lábtörlő (ragacsos)

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Biztonságossá váljon a bejárat, megakadályozza a csúszásos baleseteket esős-sáros időben.
  2. Megakadályozza az épület elkoszolódását, hogy megvédje a burkolatot az idő előtti amortizációtól.
  3. Bejárat esztétikus legyen

Lábtörlő választás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Forgalom mennyisége
  • Forgalom minősége (kerekes, gyalogos, targoncás)
  • Szennyeződés típusai (víz, sár, por, darabos, vegyi, bakteriális)
  • Környezeti tényezők
  • Zónaszemlélet
  • Esztétika

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]