Kőrös Endre (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőrös Endre
1934 körül
1934 körül
SzületettNeumann Endre
1872. június 10.[1]
Nagyvárad
Elhunyt1944. május 31. (71 évesen)[1]
Pápa
Állampolgárságamagyar
HázastársaZalai Paula
(h. 1897–1944)
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Kőrös Endre, 1888-ig Neumann[2] (Nagyvárad, 1872. június 10.Pápa, 1944. május 31.)[3] író, költő, műfordító, tanár. Sógora Zalai Béla volt.[4] Kőrös Endre kémikus nagyapja.

Élete[szerkesztés]

Neumann József polgári iskolai tanár és Baschó Paula fia. 1894-ben bölcsészdoktori, két évvel később tanári oklevelet szerzett a Budapesti Egyetemen. 1896-tól a Pápai Református Gimnáziumban tanított, 1901-től a Református Nőnevelő Intézet tanára, majd 1909-től 1934-es nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. Tanári hivatása mellett a helyi kulturális életben is tevékeny szerepet vállalt: 1897-ben a Jókai Kör főtitkárává választották, szerkesztette a Kör megszüntetése (1944) előtti utolsó kilenc évkönyvét, emellett 1903-tól az általa alapított Pápai Hírlap felelős szerkesztője, majd 1913 áprilisa és 1939 októbere között főszerkesztője volt.

Kőrös Endre 2007. október 25-én felavatott emléktáblája a Nátus falán

Zsidó származása miatt 1944-ben − bár évtizedekkel korábban áttért a református hitre − az egyházi vezetők közbenjárása ellenére is be kellett volna vonulnia a gettóba. Erre nem volt hajlandó, május 31-én feleségével együtt öngyilkosságot követett el. Temetésük után érkezett meg az engedély, amely mentesítette volna őket a gettóba vonulás alól. Sírjuk az Alsóvárosi temetőben található.

Családja[szerkesztés]

Felesége Zalai Paula, Zalai Márk és Bassó Paula lánya, akit 1897. július 24-én Debrecenben vett nőül.[5]

Gyermekei

  • Kőrös Emil. Felesége Major Lídia.
  • Kőrös Béla (Pápa, 1901 – Veszprém, 1963)[6] kohómérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1952). Felesége Höllrieger Erna.
  • Kőrös Klára (Pápa, 1902 –  ?). Férje dr. Gurka Márton hírlapíró.
  • Kőrös Ilona (Pápa, 1904 – ?) polgári iskolai tanárnő. Férje Matusek György műkertész, földbirtokos.

Munkássága[szerkesztés]

  • A nóta története (verses elbeszélés, Pápa, 1909)
  • Kocsi Csergő Bálint (verses elbeszélés, Pápa, 1910)
  • Petőfi és a magyar nemzet (Pápa, 1923)
  • Jókai nemzeti jelentősége (Pápa, 1925)
  • Öreg legények (versek, Pápa, 1934).

Költői és irodalomtörténeti munkássága mellett sokat fordított németből, többek között Friedrich Schiller balladáit és a Kudrun-eposzt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08709.htm, Kőrös Endre, 2017. október 9.
  2. A Belügyminisztérium 1888. évi 62365. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1888. év 7. oldal 44. sor.
  3. Gyászjelentése (1944). (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  4. Főszerkesztőnk gyásza. Pápai Hírlap, XII. évf. 13. sz. (1915. március 27.) 2. o.
  5. Házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 275/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  6. Kőrös Béla halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 304/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 13.)

Források[szerkesztés]