Kőalja-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőalja-barlang
A Kőalja-barlang
A Kőalja-barlang
Hossz3 m
Mélység? m
Magasság1,2 m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
TelepülésDömös
Földrajzi tájVisegrádi-hegység
Típusáltektonikus

A Kőalja-barlang az egyik olyan üreg, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Visegrádi-hegységben, Dömösön található. Eszterhás István barlangnak írta le, az Országos Barlangnyilvántartásban azonban nem szerepel.

Leírás[szerkesztés]

A Kőalja-barlang a Rám-szakadék szurdokának körülbelül a harmadánál, egy hatalmas, bezuhant kőtől északra, körülbelül 100 méter távolságra található, a völgytalp bal oldalán, ha a szurdokban a vízfolyással szemben haladunk.

A bejárata háromszög alakú. A belső végén egy lyuk van, amelyen felbújva a szabadba juthatunk. A kis méretű üregnek csak kataszteri jelentősége van.

Kialakulás[szerkesztés]

A három méter hosszú, 1,2 méter széles és 1,2 méter magas, áltektonikus üreg úgy jött létre, hogy egy legurult nagy kő egy másik kőnek támaszkodott, és alatta ez az üreg maradt.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1997-ben Gönczöl Imréék térképezték fel és írták le. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Kőalja-barlang. A barlangnévmutatóban meg van említve 1 irodalmi mű, amely foglalkozik az üreggel. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Dömösön található Kőalja-barlang 5 m hosszú és 1 m magas. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike.

Irodalom[szerkesztés]