Központi államigazgatási szerv
A központi államigazgatási szervek körét ma Magyarországon a 2010. évi XLIII. törvény határozza meg.
Története[szerkesztés]
A kérdést 2006-tól a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendezte. Ezt 2010-ben hatályon kívül helyezte a hatályos 2010. évi XLIII. törvény.
A központi államigazgatási szervek csoportosítása[szerkesztés]
Központi államigazgatási szervek:
- a központi kormányzati igazgatási szerv,
- az önálló szabályozó szerv,
- az autonóm államigazgatási szerv, és
- a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
Központi kormányzati igazgatási szerv[szerkesztés]
- a Kormány,
- a Miniszterelnöki Kormányiroda,
- a minisztérium,
- a kormányzati főhivatal, és
- a központi hivatal.
Kormányzati főhivatalok[szerkesztés]
Törvény által létrehozott a Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek:
Önálló szabályozó szervek[szerkesztés]
Az Alaptörvény 23. cikke szól az önálló szabályozó szervekről. Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.[1]
Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.[2]
Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.[3]
Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.[4]
Önálló szabályozó szervek[szerkesztés]
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
- az Országos Atomenergia Hivatal
Az autonóm államigazgatási szervek[szerkesztés]
Létrehozásuk célja egyes kiemelt területek depolitizálása. Feles törvénnyel hozza létre az Országgyűlés őket, s holott a végrehajtó hatalmi ághoz tartozik a feladatkörük, nem állnak a Kormány irányítása alatt.
- az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
- a Gazdasági Versenyhivatal
- az Integritás Hatóság
- a Közbeszerzési Hatóság
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
- a Nemzeti Választási Iroda
- a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Rendvédelmi szervek[szerkesztés]
- a rendőrség,
- a büntetés-végrehajtási szervezet,
- a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
Korábbi központi államigazgatási szervek[szerkesztés]
Autonóm államigazgatási szervek[szerkesztés]
- Egyenlő Bánásmód Hatóság - beolvadt az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába
Önálló szabályozó szervek[szerkesztés]
- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba
Források[szerkesztés]
- 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról.
- 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról.
- Magyarország Alaptörtvénye
- https://www.haea.gov.hu/web/v3/oahportal.nsf/web?OpenAgent&article=news&uid=D33CE713415348E6C125878A0032862A