Közműolló
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A közműolló a közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának különbsége,[1] egy másik értelmezés szerint a vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének egymáshoz való aránya.[2] Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos közműollót. (ld. még közművek: a lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló műszaki létesítmények (pl. csatorna, víz- és gázvezeték).[3]
A közműolló fajtái[szerkesztés]
Elsődleges közműolló[szerkesztés]
Az elsődleges közműolló az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza méterben.
Adott mértékű csatornázottság és ivóvízellátottság mellett is mutathat más és más értékeket az elsődleges közműolló nagysága. Ez jelentősen függ a terület adottságaitól. Ha ez a terület zömében üdülőövezet, vagy zárt kerti ingatlanoknak van minősítve.[pontosabban?] Ezen területeken a kismértékű vízfelhasználás miatt és a magas fajlagos költségek (egy főre jutó beruházási költség illetve az egy m³-re jutó vizdíj). A ritkán lakott területeken és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az erősen ingadozó vízmennyiség (csatorna berohadását eredményezheti) és a rossz hatásfokú (téli) denitrifikáció miatt. Ezen területek felzárkózását tovább nehezíti, hogy EU-s támogatást csak 2500 LEÉ (lakosegyenérték) felett lehet pályázni.
Megoldást jelenthet több település együttműködése egy nagyobb kapacitású szennyvíztisztítómű kiépítésére, így nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az ivóvízcső-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívóvíznyerő hellyel (például parti szűrésű víz, karsztvíz, rétegvíz), így a közműolló „másik irányba nyílhat”. (1000 méter vízvezetékre hosszabb szennyvízhálózathossz esik.)
Az elsődleges közműolló ez irányú nyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi besorolása is vagy a természetes befogadó hiánya.
Másodlagos közműolló[szerkesztés]
A másodlagos közműolló a vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége. Ideális esetben a közműolló nagysága 0%.
Leggyakrabban az ivóvízhálózatra rákötött lakosság lélekszámának (vagy lakások) aránya az össznépesség (vagy lakások) arányát ábrázolják a grafikonokon. Ezen ábrázolási mód esetén ideális esetben a két grafikon közelít egymáshoz, illetve a 100%-hoz.
További alcsoportok[szerkesztés]
További alcsoportra való osztás lehetséges.
A mechanikai tisztítás rossz hatásfokú, az oldott nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát) nem kerülnek eltávolításra, ez a vízi élővilágra van mérgező hatással. A többletfoszfor is benn marad az elfolyó vízben, ez a vizek eutrofizációját okozza. A szerves anyag eltávolítása sem történik meg, így csak a befogadóban történik meg az oxidációja, amely csökkenti a víz oldott oxigén tartalmát, ezáltal a halakra jelent veszélyt.
Mechanikai tisztítás során az ülepedő részecskék eltávolítása lehetséges, lecsökkentve így a lebegőanyag tartalmat. Ezek megoldása a koagulációt elősegítő anyagok hozzáadásával lehetséges, és az így kiváló pelyheket flotációval tudják eltávolítani.
Biológiai tisztítás során az anaerob térben megtörténik a szerves anyag felvétele, az aerob térben levegőztetés segítségével az ammónium-ionokat előbb nitritig (Nitrosomonas baktériumok), majd az Nitrobacter baktériumok nitrátig oxidálják. Az anoxikus térben történik a nitrátredukció nitrogénné. A többletfoszfort felveszik a baktériumok, ez az iszappal távozik.
Biológiai tisztítás során az elfolyó víz minősége jelentősen javul a csupán mechanikai tisztításhoz képest. A két technológiát kombináltan szokták alkalmazni.
| Ország | Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok (a népesség %-ban) | Csatornával ellátott lakosok (a népesség %-ban) | Közműolló (%) |
|---|---|---|---|
| Dánia | 98,7 | 74 | 24,7 |
| Franciaország | 95,5 | 86 | 9,5 |
| NSZK (NDK nélkül) | 99,2 | 96 | 3,2 |
| Norvégia | 98,0 | 76 | 22,0 |
| Svájc | 96,1 | 67 | 29,1 |
| Svédország | 97,3 | 76 | 21,3 |
| Európa (átlag) | 70,0 | 50 | 20,0 |
| Észak-Amerika (átlag) | 99,0 | 94-96 | 3,0-4,0 |
| Magyarország | 84,9 | 41,6 | 43,3 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=14/4_eloadas.ppt Debreceni Egyetem környezetgazdaságtan c. előadás
- ↑ http://kemiattelek.uw.hu/kiseloadasok/hegedusdaniel_ivovizbazis.ppt[halott link]
- ↑ Magyar Értelmező Kéziszótár
Források[szerkesztés]
- Sulinet.hu Közműolló című 2004-es cikket
- [1][halott link]
- Központi Statisztikai Hivatal adatsorai[halott link]
- Központi Statisztikai Hivatal adatsorai[halott link]
- Ábrahám Ferenc - Bardóczyné Székely Emıke - Kárpáti Árpád – László Zsuzsanna - Szilágyi Ferenc – Thury Péter - Vermes László: A szennyvíztisztítás alapjai
- Dr. Tamás János: Szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés