Köves János (labdarúgó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köves János
Személyes adatok
Születési névKvasz János
Születési dátum1905. június 14.
Születési helyBékéscsaba, Magyarország
Halálozási dátum1970. október 22. (65 évesen)
Halálozási helyNyitra,
Állampolgárságmagyar
Posztcsatár
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1924Magyar 1919-1946 BEAC7(0)
? –1927Magyar 1919-1946 Hungária10(0)
1928–1929Magyar 1919-1946 Somogy20(1)
1929–1931Magyar 1919-1946 Újpest36(1)
1932Magyar 1919-1946 Somogy2[1](0)
Válogatottság
1927Magyar 1919-1946 Magyarország1(0)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
SablonWikidataSegítség

Köves János, Kvasz (Békéscsaba, 1905. június 14.Nyitra, 1970. október 22.) válogatott labdarúgó, csatár, műszerész-segéd. 1930-as Bajnokok Tornája győztes Újpest tagja volt.

Családja[szerkesztés]

Kvasz György és Ruda Mária fia. 1930. február 9-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Winkler Irmát,[2] akitől 1937-ben elvált.[3]

Pályafutása[szerkesztés]

Klubcsapatban[szerkesztés]

1927-ben a Hungária csapatában játszott. Innen szerepelt egyszer a válogatottban, 1927-ben. 1929-ben az Újpesthez igazolt, ahol 1931-ig játszott. Két bajnoki cím és egy Bajnokok Tornája győzelem volt a legnagyobb sikere a csapattal. A Bajnokok Tornája döntőjének mind a három gólját ő szerezte.

A válogatottban[szerkesztés]

1927-ben egy alkalommal szerepelt a válogatottban a Hungária játékosaként.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzése a válogatottban[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1927. június 12. Budapest. Üllői úti pálya Magyarország  13 – 1  Franciaország barátságos -
Összesen 1 mérkőzés 0 gól

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Köves (Kvasz) János profilja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán”, nela.hu, 2020. július 12. (Hozzáférés: 2020. július 12.) [halott link]
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 144/1930. folyószáma alatt.
  3. Budapesti kir. tszék 1P38766/1937/2. sz. ítélete.

Források[szerkesztés]