Kápolnásnyék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék címere
Kápolnásnyék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállásközség
PolgármesterPodhorszki István (független)[1]
Irányítószám2475
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség4060 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség87,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128[3] m
Terület41,5 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVelencei-medence[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 35″, k. h. 18° 41′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 35″, k. h. 18° 41′ 05″
Kápolnásnyék (Fejér vármegye)
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék
Pozíció Fejér vármegye térképén
Kápolnásnyék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kápolnásnyék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kápolnásnyék község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban. A környező településekhez hasonlóan komoly gazdasági és kulturális fejlődés jellemzi a rendszerváltást követő időkben is. Hozzá tartozik Pettend, amely szintén dinamikusan gyarapszik.

Fekvése[szerkesztés]

A Velencei-tó keleti szomszédságában fekszik, északi részét a csekési szőlőhegyek határolják; keresztülfolyik rajta a Bágyom-ér, amely a Velencei-tóba torkollik.

Megközelítése[szerkesztés]

Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 7-es főút – mely végighalad a központján – és az M7-es autópálya – mely északról határolja a községet és lehajtója is van itt. E helyzeténél fogva Kápolnásnyék mára a szűkebb térség közlekedési központjává vált. A Velencei-tó északi partján fekvő településekre a 8116-os út, a tőle észak-északnyugati irányban fekvő településekre, Pázmándra, Verebre és Lovasberénybe pedig a 8117-es út vezet innen.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal halad keresztül a településen, Kápolnásnyék vasútállomás közúti megközelítését a 81 309-es számú mellékút biztosítja. A vonatok fél órás ütemmel közlekednek Kelenföld és Székesfehérvár felé is. Ide futnak be Vereb és a Velencei-tó északi partja felől érkező autóbuszjáratok is.

Története[szerkesztés]

Kápolnásnyék az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen
Kápolnásnyék az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen
Kápolnásnyék az 1872–1884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen

A környéken előkerült bronzkori leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.

A település neve a honfoglalás kori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett. Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik, de a Buda és Fehérvár közötti úttól délre fekvő település nem tett szert különösebb jelentőségre. A török időkben a határvidéken fekvő falut komolyan sújtotta a kettős adóztatás (A Magyar Királyság és a Török Birodalom is beszedte adóit), így népessége megcsappant, és az 1543. évi török hadjárat során lakatlanná is vált.

A falu csak 1772 körül kezdett újra benépesedni. Itt született 1800. december 1-jén Vörösmarty Mihály. A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. A település fejlődésére a Déli Vasút Budapest és Székesfehérvár közötti szakaszának 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.

Mai arculatát az 1930-as években nyerte el, amikor a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ebben az időszakban telefonközponttal, csendőrőrssel, körzeti orvosi rendelővel, vasútállomással és malommal gyarapodott a település.

A fejlődést a második világháború visszavetette (nagy páncélos csaták voltak a község területén és környékén), a lakosság jelentős része kihalt, és a település elmaradt a környék többi településétől. Az 1970-es-1980-as években a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta a falut.

Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza, és komoly fejlődésnek indult, így ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává vált, ahol számos új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jött létre, és az infrastruktúra is gyors ütemben fejlődött.[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Somorai Béla (SZDSZ)[7]
  • 1994–1998: Somorai Béla (SZDSZ)[8]
  • 1998–2002: Dr. Farsang Zoltán József (független)[9]
  • 2002–2006: Dr. Farsang Zoltán József (független)[10]
  • 2006–2010: Dr. Farsang Zoltán József (független)[11]
  • 2010–2014: Dr. Farsang Zoltán József (független)[12]
  • 2014–2019: Podhorszki István (független)[13]
  • 2019-től: Podhorszki István (független)[1]

Gazdaság[szerkesztés]

A település jelenleg komoly fejlődést mutat gazdasági téren. Az ebből származó bevételeket nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A községben mezőgazdasági és építőipari szaküzletek szolgálják ki a környékbeli lakosokat, malom is működik itt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3536
3553
3590
4020
4122
4060
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,3%, református 13,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,9% (26,4% nem nyilatkozott).[14]

Kultúra[szerkesztés]

Vörösmarty Mihály az életének utolsó éveit, 1853 tavaszától 1855 őszéig a szülőfalujában, Kápolnásnyéken töltötte.[15] A község iskolája, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, közel 700, a környező településekről is érkező tanulót oktat.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Vörösmarty Mihály szülőháza[16] helyén emlékmúzeum, a településtől délre, amely egyben kovácsmúzeum is
  • Helytörténeti kiállítás
  • Református templom
  • Halász-kastély, 2016-ra újult meg a kastély-komplexum, miután 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt, az átadás után lehetővé tette[17][18]
  • Az elpusztult Luczenbacher-kastély kápolnája[19]
  • Református községi temető
  • A Hősök terén lévő első világháborús emlékmű, második világháborús emléksír, 1956-os kopjafa
  • Millecentenáriumi emlékmű
  • 1848-as emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren
  • A polgármesteri hivatal falán a községi címer és a Vörösmarty család címere
  • Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban
  • Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén
  • 2009-től Trianon-gyászemlékmű a polgármesteri hivatal előtt
  • A Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum épülete a költő szobrával. Tőle jobbra állt Vörösmarty szülőháza
    A Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum épülete a költő szobrával.
    Tőle jobbra állt Vörösmarty szülőháza
  • A Halász-kastély 2009-ben
    A Halász-kastély 2009-ben
  • A Halász-kastély a felújítás után
    A Halász-kastély a felújítás után

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Vass Ádám (1988) válogatott labdarúgó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kápolnásnyék, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Településismertető. velencei-to.hu. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  7. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  9. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  10. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  11. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  12. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  13. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  14. ↑ Kápolnásnyék Helységnévtár
  15. ↑ Kicsiségek – nagy emberről Vörösmarty Kápolnásnyéken, kapolnasnyek.info
  16. ↑ Pusztanyék Vörösmarty szülőháza , gallery.hungaricana.hu
  17. ↑ A kastély
  18. ↑ Halász-kastély
  19. ↑ Luczenbacher-kastély – Kápolnásnyék-Pettend, velenceito.info

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kápolnásnyék&oldid=26832330”