Kápolna-rét
| Kápolna-rét | |
 | |
| A Kápolna-rét | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | Kecskemét északnyugati határában |
| Legközelebbi város | Kecskemét |
| Terület | 0,196 km² |
| Alapítás ideje | 2002 |
| Felügyelő szervezet | Kecskemét megyei jogú város jegyzője |
| Elhelyezkedése | |
 Kápolna-rét
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 54′ 34″, k. h. 19° 38′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 34″, k. h. 19° 38′ 57″ | |
A Kápolna-rét Kecskemét belterületének északnyugati határával érintkező helyi jelentőségű védett terület.
A terület leírása[szerkesztés]
A Kápolna-rét 70 hektár nagyságú szélvájta mélyedés, melyet futóhomok és löszös maradványgerincek határolnak. Ebből a védett terület 19,6 hektárra terjed ki.
Környezeti jellemzők[szerkesztés]
Föld- és talajtan[szerkesztés]
A védett terület felszínét felépítő földtani képződmények elsősorban a pleisztocénhez köthetők. Az Ős-Duna mintegy 100 méterrel a felszín alatt kezdődő hordalékkúpját eolikus kialakulású lösz, homokos lösz fedi. A területet jellemzően ezek építik fel, de a mélyebb, vízjárta térszínen állóvízi üledékként agyag és mésziszap is képződött a holocénben. A rét talaja tavi képződésű szikes iszap.
Hidrológia[szerkesztés]
A változatos felszínalaktanú löszös, homokos hátak közötti mélyedésekben kisebb-nagyobb szikes, mocsaras területek láncolata volt, amelyet Széktólaposnak hívtak. A Kápolna-rét területén szódás-szikes tómeder volt. A terület eredeti vízállapota a hetvenes évek végén változott meg gyökeresen, a szomszédos szabadidőközpont építésével járó terep- és vízrendezések következtében. A Csukás-éri-főcsatorna is jelentős mennyiségű vizet vezetett el a területről, amelynek következtében a szikesedés megszűnt.
Ökológiai jellemzők[szerkesztés]
A szikesedés megszűnésével a szikes gyepi területek eltűntek, helyüket a homoki sztyepprétek vették át.
Növényvilág[szerkesztés]
A Magyarországon védett növényfajok közül az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor, a mocsári kosbor, az apró nőszirom, az epergyöngyike és a budai imola előfordulásáról van adat a területről, de jelenlegi példányszámuk nem ismert.
Állatvilág[szerkesztés]
A területen előfordul a fürge gyík és a zöld gyík. Vizesebb esztendőkben megjelenhet a vöröshasú unka, vagy a dunai gőte. A nyílt száraz füves területeken értékesebb védett madárfajok élnek: a kis őrgébics, a hantmadár, illetve a fokozottan védett szalakóta.
Források[szerkesztés]
- Rakonczay Zoltán. A Kiskunságtól Bácsalmásig. A Kiskunság védett természeti értékei (magyar nyelven). Budapest: Mezőgazda Kiadó (2001). ISBN 9639239844
- Boros Emil: A Kápolna-rét helyi jelentőségű természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve (magyar nyelven) (DOC). kecskemet.hu. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
- Kápolna-rét (magyar nyelven). [2019. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 11.)