Kálvária-hegy (Pesthidegkút)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. június 16., 09:04-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kálvária-hegy (Pesthidegkút)
A hegy fő csúcsa dél felől
A hegy fő csúcsa dél felől

Magasság384 m
Hely Magyarország,
Budapest és Solymár
HegységBudai-hegység
Elhelyezkedése
Kálvária-hegy (Pesthidegkút) (Budai-hegység)
Kálvária-hegy (Pesthidegkút)
Kálvária-hegy (Pesthidegkút)
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 34′ 37″, k. h. 18° 57′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 37″, k. h. 18° 57′ 34″
Kálvária-hegy (Pesthidegkút) (Budapest)
Kálvária-hegy (Pesthidegkút)
Kálvária-hegy (Pesthidegkút)
Pozíció Budapest térképén

A Kálvária-hegy, vagy Pesthidegkúti Kálvária-hegy a Budai-hegység egyik magaslata Budapest, illetve a II. kerület, valamint Solymár közigazgatási határán. A hegy névadója és legfontosabb nevezetessége az egykori Pesthidegkút község, ma azonos nevű városrész római katolikus egyházközségének keresztútja, de a magaslat jelentős turisztikai vonzereje a hegycsúcsról nyíló, csaknem teljes körpanoráma is, melynek révén a II. kerület nagy része, úgyszólván az egész Solymári-völgy, a Budai-hegység és a Pilis tekintélyes hányada belátható innen, illetve jól látható a főváros számos más része is.

Fekvése[szerkesztés]

A hegy Budapest közigazgatási határán, a II. kerület legészakibb pontja közelében emelkedik, északi lejtői már nagyrészt Solymár területén helyezkednek el. A főváros és Solymár határvonala kelet felől, a hegyet a szomszédos Szarvas-hegytől elválasztó nyeregtől egészen a fő csúcsig nagyjából a hegy (közel kelet-nyugati irányú) gerincvonalán halad, így a csúcstól délre eső lejtői a II. kerületben, északi lejtői Solymár területén találhatók. A fő csúcsot elhagyva a városhatár egy darabig még a hegygerinc vonalában halad, ott egy rövid szakasz erejéig éles szögben északnak fordul, majd egy újabb kanyart követően a hegy északi lejtőjén halad tovább nyugat felé, így a hegy nyugati fele már nagyobb részben a főváros közigazgatási területéhez tartozik.

Leírása[szerkesztés]

A Kálvária-hegy kétcsúcsú hegy, a fő csúcs magassága 384 méter, melytől nyugatra egy hosszan elnyúló fennsíkszerű része is van a hegynek, a közel sík felszínű, körülbelül 350 méteres magasságban húzódó platóból csekély magasságba kiemelkedő második csúccsal. Alapkőzete a környék hegyvonulatának más magaslataihoz hasonlóan dolomit, amit hárshegyi homokkő fed. Meredek északi, a Solymári-völgyre néző oldala sűrűn beerdősült, főleg tölgyerdő borítja; nem sokkal lankásabb déli oldalán inkább karsztbokorerdő jellegű növénytársulások alakultak ki, illetve a déli hegylábat majdnem teljes hosszában felparcellázták üdülőtelkek céljára. A csúcs környéke jobbára fátlan.

A Budai-hegységen belül a nagyjából északnyugat-délkeleti irányban húzódó Hármashatár-hegyi tömbhöz tartozik, annak egyik jól elkülönülő, és jellegzetes alakja miatt észak és dél felől is könnyen felismerhető eleme; nyugati és keleti szomszédai, a Les-hegy (320 méter) és a Felső-patak-hegy (312 méter), illetve a Szarvas-hegy (356 méter) is alacsonyabb kiemelkedések.

Kultúrtörténete[szerkesztés]

A kálvária keresztjei távolról nézve

A hegyen alakították ki Pesthidegkút katolikus lakói a település kálváriáját. A stációk által kijelölt útvonal délkelet felől, a Tökhegyi út irányából kapaszkodik fel a hegycsúcsra, ahol három szépen kiképzett kőkereszt zárja le a keresztutat. a középsőn fém korpusszal. A kálvária keletkezési ideje nem ismert, de egy bizonytalan adat szerint már az 1700-as évek végén is lehetett itt keresztút. A stációk jelenlegi képeit V. Majzik Mária készítette.[1]

A csúcson áll a 933. számú háromszögelési pont is (földrajzi koordinátái: N 47°34.614, E 18°57.567, 384 méter).[2]

Turizmus[szerkesztés]

A Kálvária-hegy nyugat felől

A Kálvária-hegy közelében több jelzett turistaút is elhalad, a hegy hosszában – a gerinctől északabbra – a sárga jelzés húzódik, a csúcsra pedig a sárga háromszög jelzésű út vezet fel. A hegyet teljesítménytúrák útvonalai is érintik.[3]

Források[szerkesztés]

  1. Pesthidegkút kálvária. csendhegyek.blogspot.hu, 2013. október 18. [2016. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 15.)
  2. A Kálvária-hegy a geocatching.hu honlapján. [2016. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  3. A pesthidegkúti kálvária, 2012. október 27. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 15.)