Kvadrofon hangzás
A kvadrofon hangzás egy négycsatornás rendszer. Előállításához négy hangszórót használnak a hallgató körül egy képzeletbeli négyzet sarkaiban elhelyezve, hogy a négy különböző csatornán rögzített, egymástól részben vagy teljesen különböző jelet reprodukálják. A kvadrofon kifejezés a ma 4.0-nak nevezett surround hangzás széles körben ismert legrégebbi elnevezése.
A kvadrofon rendszer volt a legelső kereskedelmi forgalomban kapható surround rendszer, habár a sok technikai hiba és a különböző, egymással nem kompatibilis kvadrofon formátumok miatt nem terjedt el kellő mértékben. A kvadrofon hangzású kiadványok gyártása sokkal költségesebb volt, mint a standard, kétcsatornás sztereó hangzású kiadványoké. A lejátszáshoz pedig plusz hangszórók, speciális hangszedők és erősítők szükségeltettek.
A többcsatornás hangfelvételek népszerűségét a házimozi rendszerek 1980-as évek végi, 1990-es évek eleji újbóli elterjedése hozta vissza, habár már nem analóg, hanem új, digitális formátumokban. Többezer kvadrofon felvétel készült az 1970-es években, és ezek közül jónéhány megjelent modern surround formátumokon, mint a DTS, Dolby Digital, DVD-Audio és Super Audio CD.
1967 májusában a Pink Floyd rockegyüttes adta a legelső surround hangzású koncertet saját kvadrofon hangrendszerével a londoni Queen Elizabeth Hallban.[1] 1975-től Magyarországon kvadrofon rádióadások (hangjátékok, zeneművek) voltak hallhatóak a Magyar Rádió kísérleti stúdiója jóvoltából. A 4 csatornát a Kossuth és Petőfi adó egyidőben közvetítette, kettőt az egyik, kettőt a másik adó.[2]
Tartalomjegyzék |
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Quadraphonic sound című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- Kvadrofon kiadványok diszkográfiája: Mark Anderson's Quadraphonic Discography
