Kutyaszorítóban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kutyaszorítóban
(Reservoir Dogs)
Emblem-multimedia.svg
IMDB 4hvof5.svg 8,4/10 (124 292 szavazat)
Rendező Quentin Tarantino
Producer Lawrence Bender
Forgatókönyvíró Quentin Tarantino
Főszerepben Harvey Keitel
Tim Roth
Steve Buscemi
Chris Penn
Michael Madsen
Lawrence Tierney
Eddie Bunker
Quentin Tarantino
Operatőr Andrzej Sekula
Gyártás
Gyártó Miramax
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Időtartam 99 perc
Költségvetés 1,2 millió dollár
Forgalmazás
Forgalmazó Miramax
Bemutató 1992. október 23. (USA)
Korhatár R (USA)
18 (Magyarország)
Bevétel 2 millió dollár USA
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Kutyaszorítóban Quentin Tarantino első filmje, amely 1992-ben készült. A videotékás filmrajongó igazi kultfilmet készített, és egyúttal új életet lehelt az akkor már lassan kifulladóban lévő hollywoodi filmiparba. A filmben olyan sztárok tűnnek fel, mint Harvey Keitel, Tim Roth, Michael Madsen, Chris Penn, Steve Buscemi és Lawrence Tierney. Tarantino maga is szerepel a filmben; nem sokat láthatjuk őt, színészi játéka mégis igen szórakoztató.

A produkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarantino eredetileg a Tiszta románc című filmet akarta első filmjének, ám mégsem így lett. Miután megírt egy 500 oldalas forgatókönyvet (aminek Open Road volt a címe), rájött, hogy ebből sosem lesz film, mivel a szkript túl hosszú volt. Ezután kettészedte, átírta, és megszületett a Tiszta románc, mely pár évre rá (1990-ben) el is kelt, méghozza az akkoriban a szakszervezetek szerint minimumként meghatározott 50 000 dollárért. Eredetileg ebből tervezte leforgatni a Kutyaszorítóbant, 16 mm-es filmre, fekete-fehér kópiára, barátai főszereplésével. Szerencsére a véletlen közbeszólt: ekkoriban lett egy kis hollywoodi filmes cég, a CineTel segédírója, és itt ismerkedett meg Lawrence Benderrel (cameójában rendőrként üldözi az utcán Mr. Pinket), akit olyannyira meggyőzött Tarantino forgatókönyve, hogy továbbküldte azt ismerősének, Harvey Keitelnek. Keitelt lenyűgözte Tarantino könyve, így beszállt a produkcióba, és egy kis pénzzel is megsegítette a fiatal rendezőt.

A film sztorija kétségkívül egy 1987-es Hong Kong-i mozin, a Ringo Lam rendezésével és Chow Yun-Fat főszereplésével készült City on Fire-en alapul. Ott a főszereplőnek (Chow Yun-Fat) egy tolvajbandába kell beépülnie, és lebuktatnia őket. Egyesek kritizálták is emiatt Tarantinót, hogy ellopta Lam filmjét, de az igazság az, hogy Tarantino csak a mozi utolsó 20 percét másolta le, ami egy rendőrök által körülvett raktárházban játszódik.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öt, egymás számára teljesen ismeretlen férfi összeáll a tökéletes bűntény elvégzésére. Nem ismerik egymás valódi nevét, színek szerint szólítják egymást. Azonban a gyémántrablás után a rendőrség túl gyorsan a nyomukra bukkan, és a rablásból pillanatok alatt vérfürdő lesz. Egyértelmű, hogy valaki közülük besúgó, hiszen a rendőrség szinte azonnal ott volt a nyomukban. Most már csak azt kell kideríteni, hogy melyikük az…

A film fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kutyaszorítóbant 1992-ben mutatták be a Sundance-en, ahol a káromkodásokkal, erőszakkal, időbeli ugrásokkal, stílussal, zenével, humorral teli mozi hatalmas bombaként robbant. A film forgalmazását a Miramax vállalta, ők mutatták be Amerikában még abban az évben, és Angliában 1993-ban. Mindeközben a Kutyaszorítóban folytatta hadjáratait a különböző filmfesztiválokon, melyek közül a jövő szempontjából a legérdekesebb talán a torontói volt, ahol Tarantino életre szóló barátságot kötött az El Mariachival hasonló körúton lévő Robert Rodriguezzel. A filmet jól fogadta a közönség, és a kritikusok is dicsérték. Eközben Tarantino Benderrel karöltve megalapította saját produkciós cégét, a Band Apart Productionst (tisztelgés Godard Band A Part című műve előtt), és innentől kezdve sínen volt.

Bevétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kutyaszorítóban 19 moziban nyitott, az első héten 147 839 dollárral. További 61 mozi vetítette le, és így sikerült 2 millió dollárt termelnie. Bár ez nem valami sok, a Ponyvaregény című másik Tarantino-film bemutatása után sokan voltak kíváncsiak erre a filmre is, így sikerült további dollárokat szerezni a VHS-kazettáknak köszönhetően. Nagy-Britanniában nagy lökést adott a filmnek az a tény, hogy nagy szerepet kapott a Sundance filmfesztiválon.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang,
Eredeti szinkron
Magyar hang,
Új, 2005-ös szinkron
Mr. Fehér/Larry Dimmick Harvey Keitel Barbinek Péter Szersén Gyula
Mr. Narancs/Freddy Newandyke Tim Roth Epres Attila Mácsai Pál
Mr. Drapp (Szőke)/Victor Vega Michael Madsen Hankó Attila Dörner György
"Széparcú" Eddie Cabot Chris Penn Harmath Imre Kerekes József
Mr. Pink Steve Buscemi Csuja Imre Kaszás Attila
Mr. Barna Quentin Tarantino Mikula Sándor Stohl András
Joe Cabot Lawrence Tierney Kránitz Lajos Kristóf Tibor
Mr. Kék Eddie Bunker Szalai Imre Barbinek Péter
Marvin Nash Kirk Baltz Forgács Péter Nagy Ervin
K-Billy DJ Steven Wright Faragó József

A videojáték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film játék-adaptációja 2006-ban jelent meg Playstation 2-re és X-Box konzolra. A játékban megismerhetjük azokat a „fehér foltokat”, amiket a filmben nem láthattunk (pl. a rablást, és hogy mi lett Mr. Pinkkel és Mr. Kékkel). Bár mostanában divat, hogy az ilyesféle adaptációknál a színészek kölcsönzik a hangjukat, ebben a játékban csak Michael Madsen vállalta el a szinkronizálást.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1,2 milliós költségvetés szűknek bizonyult. Michael Madsen például saját cowboycsizmáját és autóját vitte a forgatásra.
  • Tarantino a Szebb holnap 2-ből kölcsönözte a főszereplőkön látható konfekcióöltönyöket.
  • A névadás jelenetében Mr. Narancs egyik közelijénél láthatjuk a mikrofon árnyékát Mr. Pink arcára rávetülni.
  • Amikor a rendőrök üldözik Mr. Pinket a flashbackben, majdnem minden üzlet előtt kétszer rohannak el.
  • Mr. Drapp a kínzásjelenet előtt kétszer is kinyitja a borotváját.
  • A kínzásjelenet során Mr. Drapp ingujján a vérfoltok nagysága szemmel láthatóan változik.
  • Amikor a kamera körbemegy Mr. Narancson a mosdóban, az egyik tükörben láthatóvá válik a felvevőgép árnyéka az egyik falon.
  • A stáb főhadiszállása egy használaton kívül lévő halottasház volt. Ez a hely adott otthont a történetben központi szerepet játszó raktárhelyiségnek, és Joe kéróját is itt rendezték be.
  • Tarantino eredetileg James Woodsnak szánta az egyik főszerepet, de a sztár menedzsere annyira sem méltatta az elsőfilmes Tarantino szkriptjét, hogy megmutassa ügyfelének. A legenda szerint Woods, miután ez a mulasztás kitudódott, új menedzser után nézett.
  • A szereposztás egyébként is meglehetősen képlékenynek bizonyult, a forgatás megkezdéséig folyamatosan cserélődtek a szerepek a színészek között.
  • A film címe két másik film címének kombinációjából eredt. Tarantino, aki nem tud tökéletesen franciául, mindig úgy emlegette Louis Malle: Au Revoir Les Enfants (Viszlát, gyerekek) c. filmjét, mint „azt a Reservoir filmet”. A másik film az általa kedvelt Straw Dogs. A kettő címét kombinálva állt össze a Reservoir Dogs.
  • A „fuck” szó 252-szer hangzik el a filmben.
  • Az egyik párbeszéd során Joe Cabot azt kérdezi Mr. Fehértől, hogy „Mi a helyzet Alabamával?” Ez Tarantino Tiszta románc című filmjére utal, ahol a női főszereplőt Alabamának hívták.
  • Larry Dimmick, azaz Mr. Fehér (Harvey Keitel) a Ponyvaregényben lévő Jimmie Dimmick testvére.
  • Vic Vega, azaz Mr. Drapp (Michael Madsen) a Ponyvaregényben lévő Vincent Vega (John Travolta) testvére.
  • Amikor a kocsiban szóba kerül Lady E. története, megemlítik Pam Griert is mint egy tv-sorozat szereplőjét. Pam Grier pedig az öt évvel később készült Jackie Brown főszereplője volt.
  • A filmet 35 napig forgatták.
  • A Mr. Narancsot alakító Tim Roth a forgatás során olyan sok időt töltött a vértócsában, hogy szabályosan odaragadt a földhöz, és percekig tartott, mire kiszabadították a mesterséges masszából.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak