Kutyaalkatúak
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Paleocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kutyaalkatúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyaalkatúak témájú kategóriát. |
A kutyaalkatúak (Caniformia) a ragadozók rendjének (Carnivora) egyik alrendje. A kutyaalkatúak és a macskaalkatúak (Feliformia) a ragadozók két, egymástól jól elkülöníthető, valószínűleg külön-külön is monofiletikus csoportja, tehát kládokról van szó. A kutyaalkatúak egységes jellemzése igen nehéz, hisz egymástól nagyon eltérő testfelépítésű és életmódú fajok tartoznak ide.
Általános eltérések a kutya- és macskaalkatúak között[szerkesztés]
A kutyaalkatúaknak általában megnyúlt pofájuk, és a macskaalkatúakkal ellentétben vissza nem húzható karmaik vannak. Járáskor általában leteszik a talpukat, a kutyafélék kivételével, melyek az ujjaikon járnak. A kutyafélék fogainak száma nagyobb, orruk hosszúkásabb, tarajos zápfogaik kevésbé specializáltak. Hajlamosabbak a mindenevő életmódra vagy az opportunista táplálkozási stratégiákra, míg a macskaalkatúak inkább a húsevéshez alkalmazkodtak. A kutyaalkatúak középfülét körbevevő üreg (auditory bulla) egy csontból áll, míg a macskaalkatúaké két kamrából, azaz két, sövénnyel (septum) összekötött csontból áll.
Filogenezis[szerkesztés]
A korábbi rendszerekben nem határolták el élesen egymástól a kutya- és macskaalkatú családokat. Az Urania Állatvilág Emlősök c. kötetében ugyan a kutya-, medve- és menyétfélék a kutyaszerűek öregcsaládjában (Canoidea) szerepelnek, de nem helyezik közéjük az úszólábú ragadozókat, hanem ezek egy teljesen elkülönült alrendben találhatók. A Dudich–Loksa-rendszerben a fókák már nem is a ragadozók között szerepelnek, hanem különálló rendet képeznek.
A kutyaalkatúak alapi helyzetű, legkorábban elvált – és egyben ma is élő – családja maga a névadó csoport, a kutyafélék (Canidea). A következő leváló csoport a medvefélék (Ursidae) voltak, melyek az alrend legtermetesebb alakjai. Közöttük ragadozókat és mindenevőket egyaránt találunk. A legkésőbb váltak el egymástól az úszólábúak (Pinnipedia) és a Musteloidea csoport, melyet öregcsaládnak tekintenek. Ide több családot is sorolunk, melyek közül alapi helyzetű a macskamedvefélék (Ailuridea). Ezt a csoportot követi a bűzösborzfélék (Mephitidae), mosómedvefélék (Procyonidae), majd a menyétfélék családja (Mustelidae), melyet több alcsaládra osztanak fel.
Kladogram[szerkesztés]
| Kutyaalkatúak |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszerezés[szerkesztés]
A kutyaalkatúak alrendjének osztályozása (taxonómiai sorrendben) a következő:
- kutyafélék családja (Canidae) – 38 faj
- medvefélék családja (Ursidae) − 8 faj
- macskamedvefélék családja (Ailuridae) − 1 faj
- bűzösborzfélék családja (Mephitidae) − 12 faj
- mosómedvefélék családja (Procyonidae) − 18 faj
- menyétfélék családja (Mustelidae) − 67 faj
- vidraformák alcsaládja (Lutrinae) − 14 faj
- borzformák alcsaládja (Melinae) − 7 faj
- méhészborzformák alcsaládja (Mellivorinae) − 1 faj
- amerikai borzformák alcsaládja (Taxidiinae) − 1 faj
- menyétformák alcsaládja (Mustelinae) − 20 vagy 21 faj
- úszólábúak öregcsaládja (Pinnipedia) − 35 faj
- rozmárfélék családja (Odobenidae) − 1 faj
- fülesfókafélék családja (Otariidae) − 16 faj
- fókafélék családja (Phocidae) − 19 faj
Családok jellemzése[szerkesztés]
A kutyaalkatúak közé 9 recens család tartozik (3 már kihalt, illetve a hiénaféléket már átsorolták a macskaalkatúakhoz). Az egész földön megtalálhatók (a kutyákat nem számolva is), még az Antarktiszon is, mivel a fókáknak nincsen természetes ellenségük a szárazföldön, így ott tartózkodhatnak.
- a kutyafélék (Canidae) családjába tartoznak a kutyák és rókák nemzetségei. A kutyaalkatúak közül a leginkább szociális lények, falkákban élnek. A kutya mutatja testalkat terén az összes emlősállat közül a legnagyobb változatosságot.
- a medvefélék (Ursidae) családjában találhatók a legnagyobb szárazföldi kutyaalkatúak. A hatalmas jegesmedvétől (testtömeg hímeknél 4–600 kg) a kisebb termetű maláj medvéig (testtömeg hímeknél 27–65 kg), a veszélyeztetett óriáspandától az Amerikában egészen gyakori fekete medvéig terjednek. Hajlanak a növényevő életmód felé.
- a macskamedveféléket (Ailuridae) valamikor a medvefélékhez vagy a mosómedvefélékhez sorolták, ám most már saját családba tartozik. Kínában élnek, korábban talán Észak-Amerikában is előfordulhattak.
- a bűzösborzfélék (Mephitidae) családját valamikor a menyétfélékhez sorolták, most már önálló családba tartozik. Az anális bűzmirigyeik által termelt szaganyagokról híresek.
- A menyétfélék (Mustelidae) családja a kutyaalkatúak közül a legváltozatosabb. Fajai hírhedtek ádáz természetükről és általában hosszúkás testükről.
Források és ajánlott irodalom[szerkesztés]
- Hans Petzsch: Urania Állatvilág V. – Emlősök, Gondolat Kiadó, Bp., 1969
- Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
