Kutedó kempó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kutedo Kempo Karate Ryu. Kempo (vagy kenpo), ökölharc, bokszrendszer. Dél-Kínából kerül Okinawára (kínai boksz) és a ma karateként ismert harcművészet egyik alapja. Az ütéseken, védéseken és rúgásokon kívül dobásokat és földtechnikát is tartalmaz. A küzdőtávolság függvényében használ : rúgást, ütést, dobást, földharcot.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A stílus megalapítója Kei Omashi Shihan, akinek harcművészetét követői, tanítványai fejlesztették tovább. Fegyveres és pusztakezes harci iskola. Az okinawai karate, és a kínai kungfu erősen befolyásolta a kialakulását. Jelen korra a fegyveres technikák teljesen háttérbe szorultak, csak alapmozgásanyagukat őrzi néhány formagyakorlat. Tradicionális irányzata kifejezetten támadó, agresszív harcművészet. A szem és a torok kivételével az egész test támadható. Küzdelem közben védőfelszerelést nem használ. Jellegzetességei a fejre gyorsan és változatos irányból leadott "nyitott kezes" technikák. Nagyon balesetveszélyes irányzat. Modern változata a mai kor követelményeinek megfelelően szabályok és védőfelszerelések használatát vezette be. Belharcos irányzat, sajátosságai a bokszrendszerű kéztechnikák, és a nagy erővel közelről leadott köríves rúgások.

Jelentése, szimbólumai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutedo jelentése kilenc kéz útja. A do nem a fizikai, hanem a spirituális utat jelenti. A kilenc kultikus számként, illetve kilenc fajta ököltechnikaként (renraku icsi) is, és kilenc formagyakorlatként (kata) is jelen van.
Jelképei az egymásba fonódó két félkör, amely a Zen buddhizmus egyik alapvető szimbóluma, és a végtelent, az erőt, és az összetartozást jelenti, valamint a hamvaiból feltámadó főnix, ami az elpusztíthatatlanságot és az örökkévalóságot jelenti.

Küzdőrendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti küzdőrendszere valóban nagyon balesetveszlyes irányzat volt. A szem, torok, gerinc és az ágyék kivételével minden támadható volt. Érdekessége, hogy a fejet csak nyitott kézzel támadta ("keményet a puhával"). A küzdelem a gyakorlatban a következőképpen zajlott: egy rövid gyors elterelő jellegű rúgástechnika (mély állásból) a térdre vagy sípcsontra, és egy gyors célzott kéztechnika fejre (halánték, nyak, fejbiccentő izom), vagy fordítva, elterelő technika fejre, szemre (gyors elsőkezes), és a lábra, térdre leadott erős befejező rúgás. A fentiekből egyenesen következik, hogy a gyakorlás, főleg a kezdőknél, nem zajlott sérülések nélkül.

Modern változata igyekszik elkerülni a felesleges sérüléseket. Ezért a küzdelmet a gyakorlók jártasságához (övfokozat) igazította:

  • Alap: csak a test támadható bármilyen ütés- és rúgástechnikával, illetve engedélyezettek a kisívű földreviteli technikák és a földharc. A gyakorlók megszokják a küzdelmet, a testük megerősödik, kialakulnak és elvesznek bizonyos reflexek (kialakul a gazdaságos-minimális védekező mozdulat, és elvész az "ijedtemben becsukom a szemem"). Ez a fajta küzdelem (chudan contact) minimális veszélyforrást rejt a gyakorlója számára.
  • Közép: mint az alap, plusz lábtechnikákkal bővítve (combra és fejre is).
  • Haladó: a tradicionáis szabályokhoz visszatérve, mindent lehet. Ekkorra (fekete öv) már kialakul a technikák és a test feletti kontroll, ami miatt a küzdelem bár gyors, a gyakorlók meg sem érintik egymást.

Vizsgarendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vizsgarendszere 10 tanuló fokozatra – a 10. kyu, a vizsga nélküli (fehér öv) fokozattól az 1. kyuig (barna öv három csík) –, és 10 dan fokozatra oszlik. A biztonságosabb tanulás érdekében 14 éves kor alatt 10 gyerekfokozat van, amely lassabb, de biztonságosabb fejlődést eredményez, ezek teljesítése után a felnőtt 6.kyu kapható meg.

Edzések Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987-óta oktatják Magyarországon szervezett keretek között, a stílus magyarorszagi vezetője Verő Sándor Sensei (6.dan). Jelenleg[mikor?] három helyen van edzés:

  • Verő Sándor Sensei (6. dan) stílusvezető, a Gazdagréti Művelődési Házban tart felnőtt edzést.
  • Papp Gábor Sensei (3.dan) a XVIII. kerületi Vajk Sziget Általános Iskolában tart gyermek, és felnőtt edzést is.
  • Szári Norbert Sensei (3.dan) VIII. kerületben a József krt. 15 szám alatt, a "Veremben" tart felnőtt edzést.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]