Kurziválás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Megfigyelhető a különbség az antikva (1.), a kurzíva (2.) és döntött betűk (3.) között. A legszembetűnőbb az a betűk eltérése.

Kurzív (latin, szó szerint íves) betűk – kurzívák – alatt stilizált kalligrafikus kézíráson alapuló betűtípus elemeit értjük. A kurzívákkal való szedést (illetve a számítógépes tipográfiában a szövegrészlet kurzívvá alakítását) kurziválásnak nevezzük.

Döntött alatt a betűmetsző vagy számítógépes program által készített, a betűcsalád antikváiból származtatott alakú betűformát értünk.

Mindkét betűformát szokás dőltnek vagy italicnak nevezni, ha egy betűcsaládnak van kurzív típusa, akkor rendszerint azt értjük rajta. Sans serif betűcsaládokban ritka a kurzív betűtípus – kivétel ezalól a Gill Sans és a Goudy Sans. Adrian Frutiger nevéhez kötik a döntött és kurzív betűformák összekeverését, Univers és Frutiger betűcsaládjainak döntött betűit italicnak nevezte.

A kurzíva jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A döntésen túl a következő különbségek fordulnak elő az antikva és a kurzíva között. Ebből az első kettő szinte minden esetben fennáll.

  • egyszintes a
    One-story-a.svg


  • az f-nek lenyúló szára van
    F-tail.svg


  • az e szeme íves a hegyes helyett
    E-curved-bowl.svg


  • k hurkolt (I.) vagy gömbölyített végű (II.) karral
    K-loop-or-ballterminal.svg


  • a p szeme keresztezi a szárát
    P-intersect.svg


  • a v-nek és w-nek fej helyett füle és/vagy íves alsó csúcsa van
    Vw-swash-curve.svg


  • a z hangsúlya átkerül az átlósról a két vízszintes szárra
    Z-stress.svg


Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kurziválás célja az esetek többségében a kiemelés, ez a leggyakoribb módszer. Jellemző még a hosszabb-rövidebb idézéskor is a kurzívák használata. Ilyenkor az idézeten belüli kiemeléseket antikvával szedik.

A magyar tipográfiai hagyományok szerint a kurziválás több elv alapján is történhet:

  1. A kifejezés kurzív, a toldalék antikva.
    • Például: „A Wikipédiából merített.”
  2. Az egész kifejezés kurzív.
    • Például: „A Wikipédiából merített.”
  3. A toldalék antikva, és kötőjellel kapcsoljuk a kifejezéshez.
    • Például: „A Wikipédiá-ból merített.”
  4. Kombinált megoldás: nevekben, címekben, idegen kifejezésekben nem kurzív a toldalék, az egyéb (jobbára tartalmi) kiemelésekben viszont az egész kifejezés kurzív lesz. – Röviden: csak a név, cím lehet kurzív önmagában.
    • Például: „A Wikipédiából merített.”; de: „Sokat merített a Wikipédiából.”

Már eleve ragos kifejezéshez (például verscímhez) lehetőleg ne fűzzünk hozzá újabb ragot (tehát nem „a Levéltöredék barátnémhoz-ból”, hanem „a Levéltöredék barátnémhoz című versből”).

Egy szövegen belül lehetőleg mindvégig ugyanazzal a megoldással éljünk.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
  • Tóth Samu: A nyomtatott betű. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
  • Betűtan
  • Serif Magazin

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]