Kurziválás

Megfigyelhető a különbség az antikva (1.), a kurzíva (2.) és döntött betűk (3.) között. A legszembetűnőbb az a betűk eltérése.

Kurzív (latin, szó szerint íves) betűk – kurzívák – alatt stilizált kalligrafikus kézíráson alapuló betűtípus elemeit értjük. A kurzívákkal való szedést (illetve a számítógépes tipográfiában a szövegrészlet kurzívvá alakítását) kurziválásnak nevezzük.

Döntött alatt a betűmetsző vagy számítógépes program által készített, a betűcsalád antikváiból származtatott alakú betűformát értünk.

Mindkét betűformát szokás dőltnek vagy italicnak nevezni, ha egy betűcsaládnak van kurzív típusa, akkor rendszerint azt értjük rajta. Sans serif betűcsaládokban ritka a kurzív betűtípus – kivétel ezalól a Gill Sans és a Goudy Sans. Adrian Frutiger nevéhez kötik a döntött és kurzív betűformák összekeverését, Univers és Frutiger betűcsaládjainak döntött betűit italicnak nevezte.

A kurzíva jellegzetességei

A döntésen túl a következő különbségek fordulnak elő az antikva és a kurzíva között. Ebből az első kettő szinte minden esetben fennáll.

• egyszintes a
  

• f-nek van lenyúló ága
  

• az e karikája^? íves a hegyes helyett
  

• k hurkolt karikával vagy véglabdával^?
  

• a p íve^{[[Wikipédia:Tipográfia-műhely/szószedet#{{{1}}}|?]]} keresztezi a szárát
  

• a v-nek és w-nek swash^{[[Wikipédia:Tipográfia-műhely/szószedet#{{{1}}}|?]]}-e és/vagy íves alsó csúcsa van
  

• a z hangsúlya átkerül az átlósról a két vízszintes szárra
  

Használata

A kurziválás célja az esetek többségében a kiemelés, ez a leggyakoribb módszer. Jellemző még a hosszabb-rövidebb idézéskor is a kurzívák használata. Ilyenkor az idézeten belüli kiemeléseket antikvával szedik.

A magyar tipográfiai hagyományok szerint a kurziválás több elv alapján is történhet:

1. A kifejezés kurzív, a toldalék antikva.
   • Például: „A Wikipédiából merített.”
2. Az egész kifejezés kurzív.
   • Például: „A Wikipédiából merített.”
3. A toldalék antikva, és kötőjellel kapcsoljuk a kifejezéshez.
   • Például: „A Wikipédiá-ból merített.”
4. Kombinált megoldás: nevekben, címekben, idegen kifejezésekben nem kurzív a toldalék, az egyéb (jobbára tartalmi) kiemelésekben viszont az egész kifejezés kurzív lesz. – Röviden: csak a név, cím lehet kurzív önmagában.
   • Például: „A Wikipédiából merített.”; de: „Sokat merített a Wikipédiából.”

Már eleve ragos kifejezéshez (például verscímhez) lehetőleg ne fűzzünk hozzá újabb ragot (tehát nem „a Levéltöredék barátnémhoz-ból”, hanem „a Levéltöredék barátnémhoz című versből”).

Egy szövegen belül lehetőleg mindvégig ugyanazzal a megoldással éljünk.

Források

• Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, 2003., Osiris Kiadó.

Lásd még

• Fettelés
• Kapitälchen
• Verzál