Kurt Gerstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kurt Gerstein
KGerstein.jpg
Kurt Gerstein
Született 1905. augusztus 11.
Münster, Németország
Elhunyt 1945. július 25. (39 évesen)
Párizs, Franciaország
Nemzetisége német
Házastársa Elfriede Bensch (1910-1991)
Gyermekei Arnulf (1939-1996), Adelheid (1941-), Olaf (1942-)
Beceneve Vati

Kurt Gerstein német SS tiszt és a Waffen-SS Higiéniai Intézetének tagja volt. Belzec és Treblinka haláltáboraiban folyó tömeggyilkosságok szemtanújaként információkat szolgáltatott Göran von Otter svéd diplomatának és a római katolikus egyház tagjainak annak érdekében, hogy XII. Pius pápa értesítse a nemzetközi közvéleményt a Holokausztról. 1945-ben írta meg erről jelentését francia őrizet alatt, mielőtt állítólagos öngyilkosságát elkövette.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kurt Gerstein a westfaliai Münsterben született hatodik gyermekeként egy olyan hétgyermekes családba, melynek ősei a tipikus porosz középosztályba tartoztak, akik sovinisztákként "teljesen a hatalom szolgálatában" álltak.[1] Apja, Ludwig, egykori porosz tiszt, bíróként dolgozott és egy tekintélyelvű figurát képviselt, ami nem volt szokatlan az akkori német középosztály családjaiban. Büszkén hirdette, hogy családjában csak árja vérűek vannak és a "faj tisztaságának megőrzésére" biztatta a jövő generációit.[2] Ahogy azt később fiának, Kurtnak is írta: „Katona vagy és tiszt, engedelmeskednek kell az elöljáróid parancsaink. Azt terheli a felelősség, aki a parancsot adja, nem pedig azt, aki végrehajtja."[3] Kurt Gerstein számára nehéz volt egy ilyen atyai szemléletmód megemésztése és egy gyerekkori barát szavai szerint „mindig is ő volt a család fekete báránya”.[4]

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kurt egy idő után nem tolerálta többé a középiskolai és a családján belüli fegyelmet. Azonban a sok rossz bizonyítvány ellenére sikerült húszéves korára érettségit szereznie. Azonnal a Marburgi Egyetemre került, ahol három szemeszter után Aachen műszaki egyetemén folytatta tanulmányait, végül Berlin – Charlottenburg egyetemén szerzett bányamérnöki diplomát 1931-ben.[5] Marburgban apja kívánságára csatlakozott a Teutoniához, „Németország egyik legnacionálisabb diákszövetségéhez”.[6] Noha kényelmetlenül érezte magát a szövetség diákjainak könnyelműségei miatt, nem mutatott ellenállást az ultranacionalizmusuk ellen.[6] 1937. szeptember 4-én Gerstein orvostudományt kezdett tanulni a Tübingeni Egyetemen. Viszont orvosi tanulmányait félbeszakította a háború kitörése.

Vallásos hite[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár családja nem volt különösebben vallásos, az iskolában Gerstein mély vallásos képzésben részesült. Az egyetem alatt, mint egy, az évfolyamtársai frivol tevékenységeinek ellenszereként elkezdte olvasni a Bibliát.[7] 1925-től aktívan részt vett keresztény diákok és fiatalok mozgalmaiban csatlakozva a Német Keresztény Diákok Szövetségéhez (DCSV) 1925-ben, majd 1928-ban mindkét Evangélikus Ifjúsági Mozgalom (CVJH – YMCA) aktív tagjává vált és a Német Biblia Körök Szövetségében vezető szerepet töltött be 1934-ig, a szövetséget feloszlatásáig, amire azután került sor, hogy a Hitlerjugend megkísérelte annak elfoglalását.[8] Elsőként a protestáns Evangélikus Egyházban találta meg vallásos értelemben otthonát, ahol erősen vonzódott a Hitvalló Egyházhoz, mely Martin Niemöller lelkipásztor köré szerveződött 1934-ben, tiltakozásként a nácik próbálkozásaival szemben, akik egyre inkább ellenőrzésük alá vonták a német protestánsokat.[9] Vallásos hite miatt konfliktusba keveredett a nácikkal és a kései 1930-as években bebörtönözték és koncentrációs táborba kényszeríttették.[10]

Kapcsolata a náci párttal és a kormánnyal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint sokakra Gerstein generációjában, rá (és családjára) is mélyen megalázóan hatott a versaillesi békeszerződés és vonzódtak a nácik szélsőséges nacionalizmusa felé. 1933 júliusában beállt az SA-ba (Sturmabteilung), a náci párt rohamosztagába. Gerstein akkori ellentmondásos gondolkodását Friedlander így írja le: "A vallásos koncepciók és a Hitvalló fiatalok mozgalmának becsületének szilárd védelme jellemezte, de gyenge volt a nemzetiszocializmussal és annak következő terminológiájával szemben: a mindenek felett álló politikai rendszer, az autoritarizmus és a hisztérikus szocializmus elfogadása."[11]

1935-ben a Wittekind c. színházi előadás alatt felállt és tiltakozott annak keresztény ellenes üzenete ellen, de a közönség soraiban lévő párttagok megverték.[12] A kormánnyal is konfliktusba került náci ellenes anyagok osztogatásáért. Először 1936. szeptember 4-én tartoztatták le, öt hétig tartották védőőrizetben és kicsapták a pártból, ami azt jelentette, hogy nem tudott az állami szektorban bányamérnökként elhelyezkedni és nem vehették vissza a pártba. 1938 júliusában tartóztatták le másodszor, de hat héttel később elengedték, mert semmilyen vádat nem találtak ellene. Ő (és apja) tovább küzdött azért , hogy visszakerüljön a pártba.

Tagság az SS-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941 elején csatlakozott az SS-hez (Schutzstaffel). Ezen döntésének magyarázatai sokfélék és zavarba ejtők. Egyfelől egy dokumentum arra mutat, hogy sógornője halála következményeként jutott erre a döntésre, akit kétségtelenül az eutanázia program alatt öltek meg, mely egyenesen a mentális betegek ellen irányult (T4 Akció).[13] Más dokumentumok úgy tűnik arra mutatnak, hogy már sógornője halála előtt meghozta döntését és a haláleset megerősítette abban, hogy csatlakozzon az SS-hez, hogy „belülről lássa a dolgokat”, megpróbálva az eljárásokon változtatni és a bűncselekményeket nyilvánosságra hozni.[14] Browning úgy írja le őt, mint „egy rejtőzködő antinácit, aki beszivárgott az SS-be…”[15] Ahogy feleségéhez írt levelében magyarázta: „ Csatlakoztam az SS-hez… mint a Hitvalló Egyház ügynöke.”"[16]

Egy szemtanú[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai képzettségéből kifolyólag Gerstein gyorsan a Műszaki Fertőtlenítő Szolgálat vezetőjévé vált, együttműködve Odilo Globocnikkel és Christian Wirth-tel. 1942 augusztus 17-én, Belzec haláltáborában Gerstein szemtanúja volt kb. 3000 zsidó elgázosításának, akiket vonattal szállítottak Lwow-ból. Másnap Gerstein Treblinkába utazott, ahol ruhák és fehérneműk halmait látta.[17]

Jelentés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány nappal később, a Varsóból Berlinbe tartó vonaton lehetősége volt találkoznia Göran von Otter, svéd diplomatával, akinek Berlinben volt székhelye. A több órán át tartó beszélgetés alatt elmondta a diplomatának, mit látott és sürgette őt, hogy nemzetközi szinten terjessze el az információt.[18] Időközben megkísérelt kapcsolatba lépni a Vatikán képviselőivel, a berlini Svéd Követség sajtóattaséjával és számos emberrel, akik a Hitvalló Egyházhoz tartoztak.[19] 1942-től 1945-ig tartó időszakban állításai a diplomaták és a vallás hivatalnokai körében bosszantóan kevés hatást értek el. 1945 áprilisában, Gerstein írt egy jelentést tapasztalatairól a haláltáborok vonatkozásában franciául, melyet két német változat követett 1945 májusában.

Gerstein jelentését nem csak a Holokauszt tagadók kritizálták. A kiváló francia történész, Pierre Vidal-Naquet az „Emlékezet merénylői” c. munkájában fejti ki ilyen kritikát.[20]

Christopher Browning, történész írja: „Gerstein tanúvallomása kétségtelenül több szempontból is problémás. …állítása Belzec és Treblinka cipő- és ruhahalmainak magasságáról Belzecben túlzás. Gerstein olyan ügyekben is nagymértékben túloz, melyek esetén nem volt szemtanú, mint a 25 milliós szám a zsidók és mások elgázosításával kapcsolatban. De egy alapvető ügy esetében, névlegesen Belzecben ott volt és a Lwowból szállított zsidók transzportjainak elgázosításának szemtanújává vált. Tanúvallomását ez teljes mértékben megerősíti… Ezt más belzeci szemtanúk is megerősítik.”[15]

Letartóztatása és halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945. április 22-én Gerstein megadta magát az elfoglalt város, Reutlingen francia parancsnokának. Rokonszenvező fogadtatásban részesült és egy rottweili hotelbe helyezték át. Itt meg tudta írni jelentéseit. Később azonban átszállították a Cherche-Midi katonai börtönbe, mint háborús bűnöst. 1945. július 25-én holtan találták a cellájában, állítólag öngyilkosságot követett el.[21][22]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Friedländer, Saul, Kurt Gerstein: The Ambiguity of Good New York: Alfred A Knopf, 1969, p.4.
  2. Friedländer 1969, p.10.
  3. quoted in Friedländer 1969, p. 4
  4. quoted in Friedländer 1969, p. 6
  5. Friedländer 1969, p. 11
  6. ^ a b Friedländer 1969, p. 8
  7. quoted in Friedländer 1969, p. 13
  8. Friedländer 1969, p. 19
  9. Friedländer 1969, p. 35
  10. Yahil, Leni; Friedman, Ina & Galai, Hayah (1991), "The Holocaust: the fate of European Jewry, 1932-1945", Oxford University Press US: 357, ISBN 9780195045239, <http://books.google.com/?id=e_aRvKpLUf0C&pg=PA351>. Retrieved on 2009-08-10
  11. Friedländer 1969, p. 32
  12. Friedländer 1969, p. 37
  13. quoted in Friedländer 1969, p. 80 where she is referred to as: "aunt [sic]", but page 73 makes it clear that it is his sister-in-law
  14. Pierre Joffroy, L'Espion de Dieu, Paris, Laffont, 2002, p. 133 (taken from French edition of Wikipedia)
  15. ^ a b Evidence for the Implementation of the Final Solution: Electronic Edition, Browning, Christopher R.
  16. quoted in Friedländer 1969, p. 215
  17. Friedländer 1969, p. 112.
  18. Friedländer 1969, pp. 123-125
  19. Friedländer 1969, pp. 128-129
  20. Assassins of Memory Pierre Vidal-Naquet, 1987. Ressources documentaires sur le génocide nazi / Documentary Resources on the Nazi Genocide © Michel Fingerhut, auteurs et éditeurs, 1996-98
  21. Friedländer, 1969, pp. 218-222
  22. Yahil, Leni; Friedman, Ina & Galai, Hayah (1991), "The Holocaust: the fate of European Jewry, 1932-1945", Oxford University Press US: 360, ISBN 9780195045239, <http://books.google.com/?id=e_aRvKpLUf0C&pg=PA351>. Retrieved on 2009-08-10

Fordítás és hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kurt Gerstein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurt Gerstein témájú médiaállományokat.