Kunleány
| Kunleány | |
| fehérborszőlő | |
| Nemesítő neve | Tamássy István, Koleda István |
| Nemesítés alapfajtái | Vitis vinifera, Vitis amurensis, Afuz Ali |
| Nemesítés éve | 1960 |
| Hazai elterjedtsége | alföldi borvidékek Hajós-Bajai borvidék, Kunsági borvidék |
| Általános elterjedtsége | hazai fajta |
| Fürt leírása | közepes, hengeres |
| Érési időszak | október eleje-közepe |
| Érzékenység | fagyra, gombás betegségekre nem érzékeny |
| Művelésmód | kordon |
| Borának jellemzői | beérési mustfoka 17-19 körüli, kellemes zamatú, kemény karakterű |
| Megjegyzések | pezsgőgyártásra is alkalmas |
A Kunleány egy magyar nemesítésű fehérborszőlő-fajta. 1960-ban Szigetcsépen Tamássy István és Koleda István keresztezte a Vitis vinifera és Vitis amurensis (amuri szőlő) szabadbeporzásából származó egyik magoncot Afuz Ali fajtával, így állították elő ezt a hibridet.[1]
Leírása[szerkesztés]
A kunszentmártoni Szent Márton római katolikus nagytemplom 60 méteres tornyát hívják még így, neve valószínűleg innen származik.
Sűrű lombot nevel, levele 3 karéjú, lágy tapintású.Vállöble nyílt kapcsolójel alakú.
Fagytűrése kiváló, nem rothad, bőtermő. Fürtje közepes, bogyói nagyok. Közép vagy késői érésű: október elején szüretelhető. Viszonylag sok másodtermést nevel.
Bora, kellemes zamatú, kemény karakterű, ezért pezsgőgyártásra is alkalmas. Beérési cukorfoka 17-19.
1975 óta államilag minősített fajta. Az alföldi borvidékeken (Hajós-Bajai borvidék, Kunsági borvidék)terjedt el. Sűrű lombot nevelő fajta, ezért fokozott zöldmunkát igényel, de így magasművelési módokon termeszthető. A gombás betegségeknek jól ellenáll, így a környezetkímélő szőlőtermesztésre alkalmas.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2007. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 23.)
- ↑ http://bormustra.hu/aszolo/kunleany/index.bor?isFlashCompliant=true&session_id=qSCOGOPHRNoiQKcZgqyTrquq&flashVersion=0[halott link]