Kuncze Leó Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kuncze Leo Ferdinánd szócikkből átirányítva)
Kuncze Leó Nándor
Született1840. május 15.
Pozsony
Elhunyt1886. január 24. (45 évesen)
Pannonhalma
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaáldozópap,
pedagógus
SablonWikidataSegítség

Kuncze Leó Nándor, Kuncze Leo Ferdinand (Pozsony, 1840. május 15.Pannonhalma, 1886. január 24.) szent Benedek-rendi áldozópap és tanár.

Életútja[szerkesztés]

1858. szeptember 8-án lépett a rendbe; 1863. május 26-án beesküdött; érettségit tett Győrött 1861-ben és Pannonhalmán végezte a teológiát. 1865. augusztus 2-án miséspappá szenteltetett fel.

1865-tól 1869-ig gimnáziumi tanár volt Pápán, 1869-70-ben Komáromban; 1870-ben tanári vizsgát tett a természetrajzból, német- és magyar nyelvből. 1870-tól 1878-ig könyvtárnok Pannonhalmán, hol 1870-tól 1878-ig a 100 000 kötetből álló rendi könyvtárt teljesen újjárendezte, de gyengélkedvén, kénytelen volt 1878-ban Tihanyba visszavonulni, hol a kisebb apátsági könyvtárt rendezte; a budapesti Ferenc-rendiek és a kis-velencei grófi könyvtárt is ő rendezte. A legszentebb szív Asszonya imatársulat magyar osztályának 1876-ban igazgatója lett és ezen hivatalát 1882-ig viselte.

1885-ben Pannonhalmára tért vissza, hol 1886. január 24-én meghalt.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei, elbeszélései a pápai római katolikus gimnázium Értesitőjében (1865-69. A pápai algymnasium ifjusági és házi könyvtár, valamint egyéb taneszközök és a muzeum állapotának ismertetése); a Presburger-Zeitung, Monatrosen, Katholik és Sendboten cz. helyi és szaklapokban (1867-68. 1872-73, 1875, vegyes cikkek); a Magyar Gyorsíróban (1870 Tanácsos-e Markovits gyorsirását középtanodáinkban előadni?, 1872. Gondolatok a gyorsirászatról, 1873. A magyar gyorsirás története. 1874. Egy láncszem a gyorsirás történetéből, 1878. Gyorsirászati szószabány elmélet, vagyis Fenyvessy elméletének graphikai szabályozhatósága a felvehető szótengelyek elfogadásával, két cikk); a Magyar Tudományos Akadémia értesítőjében (1871. Egy XVI. századbeli növénytani névtár); az Arch. Értesítőben (1872. Néhány régi könyvtábla); a Petzhold, Neuer Anzeiger für Bibliographie c. folyóiratában (1872. könyvjegyzékek németül); a Győrmegye és városa egyetemes leirásában, szerk. Fehér Ipoly (Győr, 1874. A pannonhalmi könyvtár, műtárgyai, terménygyűjteményei, éremgyűjteménye s képtára); az Irodalmi Értesítőben (1875. Régi magyar munkák ajánló levelei, adalék a könyvészet történelméhez, A pannonhalmi sz. Benedek-rend központi könyvtárában őrzött régi magyar munkák, Czinár Mór könyvtárnoksága); a Komáromban (1875. Az állatvilág alak állandósága, A természet helyes tanulmányozásának alapjai, Az emberiség áldást hozó barátnéja, allagoria, németből, A halál gyűrűje, elb.); a Jelenkorban (1875. Műkezelési elvek a könyvtárnokságban, cikksorozat); a párisi Polybiblionban (1876. La presse periodique en Hongrie); a kalocsai Társulati Értesítőben (1877-78. 15. cikk); a Pápai Lapokban (1877. A pápai sz. Benedek r. algymnasium könyvtárai); a Religióban (1877. Figyelmeztetés a legszentebb szív Asszonyáról czimzett imaegyleti tagokhoz, megjelent a Magyar Államban, Magyar Koronában, Kalocsai Értesítőben és az egri Irodalmi Szemlében is); a Magyar Könyv-Szemlében (1878. A pannonhalmi sz. Benedek rend könyvtárának története és jelen állása); a Zalai Közlönyben (1879. 9-11. sz. A gyorsirászat történelme honunkban 1878-ig).

Munkái[szerkesztés]

  1. A legszentebb szivnél közbenjáró Asszonyunkról czímzett imaegylet. Győr, 1873 (Chevalier J. franczia és Perzaget M. német ismertetései nyomán. 2. teljesen átdolg. kiadás. Uo. 1877)
  2. A pannonhegyi szent Benedek r. könyvtár duplányai Győr-Szent-Mártonban. Uo. 1874
  3. Kurze Andeutungen über die Weihmünzensammlung in der Bibliothek des Benedictiner Erzstiftes Martinsberg. Ugyanott, 1874
  4. Repertorium zum Monatschrift Natur und Offenbarung I-X. Erster. Band. Uo. 1875, két rész
  5. Weihmünzensammlung. 1. Heft. Einleitung. Uo. 1876
  6. Az issourdi legszentebb szív Asszonyáról czímzett imaegylet felkarolása és fejlődése hazánkban. Uo. 1877 (előbb a M. Államban, M. Koronában és Religioban)
  7. A szent atya püspökké szenteltetésének 50-ik évfordulója mint a legszentebb szív asszonyáról czímzett imaegyletnek is nagy napja. Uo. 1877
  8. Tonciffernotation für die Neuklaviatur, vorgeschlagen von Leo Kunze. Uo. 1877
  9. Ájtatosságok a legszentebb szivnél közbenjáró Asszonyunk tiszteletére. Uo. 1878 (2. kiadás)
  10. Egyházi énekek a legszentebb szivnél közbenjáró Miasszonyunk tiszteletére. Uo. 1878
  11. Társulati imakönyv Jézus legszentebb szivénél közbenjáró Miasszonyunk tiszteletére. Uo. 1879 (4. kiadás, 6. kiadás: Társulati kézikönyv cz. Budapest, 1882 és 1892)
  12. A Jézus legszentebb Szivénél közbenjáró Miasszonyunk czímű imatársulat havi tudósításai mint első évkönyve. Szent Benedek tizennégyszázados jubileumának emlékére. Veszprém, 1880
  13. Systematik der Weihmünzen. Raab, 1885. 1. füzet
  14. Sólymos Szilveszter: Kegyérmek Pannonhalmán. Kuncze Leó bencés gyűjtése; Szt. Gellért Kollégium, Pannonhalma, 2002 (Pannonhalmi Szent Gellért Kollégium könyvei)

Kéziratban: A pannonhalmi szent Benedekrend közműveltségre ható irodalmi működése 1064-1876, könyvészeti modorban, ívrét 305 lap; Catalogus bibliothecae residentiae o. s. B. Papensis. a.) Index locorum, b.) auctorum, c.) rerum 1866. 4rét 496 lap; Archi Coenobii o. s. B. de s. M. P. religiosorum, quorum ab incunabulis (1001) hucusque (1875) indutorum superest mentio, series integra e fontibus archivi domestici aliisque authenticis manuscriptis repetita 1875, ívrét; Tabellarische Uebersichten zur Vergleichung aller grammatischen Regeln der slovakischen Sprache 1862; Slovakisch-deutsches Wörterbuch zu Viktorins Schulgrammatik, 8rét, 118 lap 1862; Deutsch-slovakische und slovakisch-deutsche Uebungsbeispiele, 1862, 8rét. A tanuló ifjusághoz intézett intelmek, 1866; Magyar és német vegyes tartalmú egyházi szónoklatok, 1872; A kegyérmekről, 1873; Szent beszédek a legszentebb szív Asszonyáról 1873-74; Stanke bölcsészeti naptára kiegészítve, 1875.

Források[szerkesztés]