Kultsár István
| Kultsár István | |
 | |
| Született | 1760. szeptember 16. Komárom |
| Elhunyt | 1828. március 28. (67 évesen) Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, szerkesztő, kiadó, színigazgató |
| Iskolái | Pannonhalmi Bencés Főapátság (1780–1781) |
| Sírhelye | Belvárosi plébániatemplom |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kultsár István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16. – Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.
Élete[szerkesztés]
Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.
A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Ujság[1] néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította, és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója.
1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta, és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.
A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.
Emléke[szerkesztés]
- Kultsár István Könyvtár, Komárom
- K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
- Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
- Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány
Művei[szerkesztés]
- Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom, 1789
- B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely, 1790
- Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely, 1794
- Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest, 1801
- Hiradás Gebhardi Lajosnak Magyarország Historiájáról. Pest, 1802
- Krónika : a Mohátsi veszedelemtől a bétsi békülésig Magyar Országban, Erdélyben, Havasalföldon és Moldovában történt dolgokról. Pest, 1805.
- Hiradás a Hazai Tudósítások eránt. Pest, 1806
- Hazafiúi javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség győzelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele legyen. Pest, 1814
- Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére. Pest, 1815 Online
- Tudósítások és Hasznos mulatságok. Válogatás a Hazai és külföldi tudósítások, valamint a Hasznos mulatságok cikkeiből; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Buda Attila és Hidvégi Violetta; Kriterion, Kolozsvár, 2010 (Téka)
Irodalom[szerkesztés]
- Papp Miklós 1874: Egy irodalomtörténeti emlék Kulcsár Istvántól. Történeti Lapok 1874/1, 20.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Alapy Gyula: Kultsár István. 1760–1828; Spitzer ny., Komárom, 1911
- Alapy Gyula: Kultsár István 1760–1828 és könyvtára; Jókai Egyesület, Komárom, 1928
- Waldapfel József 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest
- Markos János: Kultsár István, 1760–1828; s.n., Pannonhalma, 1940 (Pannonhalmi füzetek)
- Dezsényi Béla-Nemes György 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest
- Nagydiósi Gézáné: K. I. A Könyvtáros, 1960
- Pastinszky Miklós: Kultsár István, a komáromi könyvtáralapító; Komárom megyei Tanács VB–HN Honismereti Bizottság, Tatabánya, 1979 (Komárom megyei honismereti kiskönyvtár)
- A tudós, könyvtáralapító, kultúraközvetítő Kultsár István; sajtó alá rend., előszó Hídvégi Violetta; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat–Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, Tatabánya, 2001 (Castrum könyvek)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk[szerkesztés]
- A tudós, könyvtáralapító, kultúraközvetítő Kultsár István; sajtó alá rend., előszó Hídvégi Violetta; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat–Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, Tatabánya, 2001 (Castrum könyvek)
- Bausz Teodorik 1903: Kultsár István élete és működése. Komáromi gimnázium Értesítője 1902-1903
- Szénássy Zoltán 1978: Kultsár István emlékére. A Hét 23/15 (április 8.)
- Hidvégi Violetta 2010: Kulturális menedzser a 18-19. századból. Budapest 33/9
