Kszenyija Alekszandrovna Romanova orosz nagyhercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kszenyija Alekszandrovna nagyhercegnő
Xenia Alexandrovna of Russia.jpg
Kszenyija Alekszandrovna 1893-ban
Született 1875. április 6.
Szentpétervár; Orosz Birodalom
Elhunyt 1960. április 20. (85 évesen)
London; Anglia
Házastársa Alekszandr Mihajlovics Romanov orosz nagyherceg
Gyermekei Irina Alekszandrovna Romanova orosz hercegnő
Andrej Alekszandrovics Romanov orosz herceg
Fjodor Alekszandrovics Romanov orosz herceg
Nyikita Alekszandrovics Romanov orosz herceg
Dmitrij Alekszandrovics Romanov orosz herceg
Rosztyiszlav Alekszandrovics Romanov orosz herceg
Vaszilij Alekszandrovics Romanov orosz herceg
Szülei Dániai Marija Fjodorovna orosz cárné
III. Sándor orosz cár

Kszenyija Alekszandrovna nagyhercegnő (oroszul: Великая Княжна Ксения Александровна Романова; Szentpétervár, 1875. április 6.London, 1960. április 20.) orosz nagyhercegnő, III. Sándor cár és Marija Fjodorovna cárné első lánya (harmadik gyermeke), Alekszandr Mihajlovics nagyherceg felesége.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Russian coa 1830.png

Kszenyija születésekor édesapja, a későbbi III. Sándor még csak cárevics volt. Édesanyja a dán királyi családból származott, így szoros rokoni kapcsolatban állt a legtöbb európai uralkodóházzal.

1881. március 13-án meghalt Kszenyija nagyapja, II. Sándor, az új cár így Kszenyija apja lett. III. Sándor, okulva az apja ellen elkövetett merényletekből, családját egy biztonságos, szigorúan őrzött kastélyba, Gatcsinába költöztette. Kszenyija boldogan nőtt fel itt testvéreivel együtt.

Eljegyzése és házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kszenyija és jövendőbelije, Alekszandr Mihajlovics az 1880-as években találkoztak, amikor a Romanovok egy kisebb családi összejövetelt tartottak. Bár Alekszandr Mihajlovics (vagy Szandro, ahogy a családban hívták) majdnem kilenc évvel idősebb volt Kszenyijánál, hamar jóbarátok lettek. Később, ahogy Kszenyija felnőtt, az érzéseik megváltoztak és elmélyültek.

Kszenyija szülei nem támogatták lányuk választását, mert még túl fiatalnak tartották Kszenyiját, és Alekszandr jellemét illetően sem voltak biztosak. Kszenyija és Alekszandr azonban kitartottak. Végül 1894 januárjában eljegyezhették egymást, köszönhetően Mihail Nyikolajevics (Alekszandr apja) közbenjárásának. Bár Marija Fjodorovna cárné továbbra is sokat panaszkodott Alekszandr durvaságára és arroganciájára, a pár 1894. augusztus 6-án, Peterhofban egybekelt.

Kszenyijának és Alekszandrnek hét gyermeke született – egy lány és hat fiú:

Kszenyija a családja körében

Ennek ellenére házasságuk nem volt boldog. Alekszandrnek elege lett az oroszországi eseményekből, emiatt egyre több időt töltöttek külföldön, leginkább Dél-Franciaországban. A másik hallgatólagos engedelmével mindketten szeretőt tartottak; Kszenyija esetében ez egy Fane nevezetű angol ember volt, akivel a nagyhercegnő egészen a második világháborúig tartotta a kapcsolatot.

A forradalom után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kszenyija az első világháború alatt, a Romanov-család legtöbb nőtagjához hasonlóan, kórházakat támogatott. Amikor 1917-ben kitört a forradalom, Kszenyija és családja csatlakozott az édesanyjához és a húgához, Olga Alekszandrovnához, és megpróbáltak kimenekülni Oroszországból. A kísérlet kudarccal végződött, Kszenyija a Krímbe utazott a családjával.

1919-ben megint megpróbálták elhagyni az országot, de ekkor már Kszenyija unokatestvére, V. György brit király és nagynénje, Alexandra brit királyné, V. György édesanyja is segített nekik. Marija Fjodorovna cárnéval és a családjával Kszenyija Londonba repült. Londonból Marija Fjodorovna Dániába ment, az anyacárné rokonaihoz, ahol később csatlakozott hozzá Olga Alekszandrovna a férjével és két gyermekével. Kszenyija viszont Londonban maradt a gyerekeivel, és az angol király által nekik adományozott birtokon éltek. Alekszandr Mihajlovics ekkor már nem élt velük, ő Franciaországban lakott.

1928-ban Marija Fjodorovna megbetegedett, Kszenyija pedig elutazott hozzá Dániába. Az anyacárné október 13-án meghalt, majd öt évvel később, 1933. február 26-án Alekszandr Mihajlovics követte őt. Kszenyija a fiaival elment Sándor temetésére Roquebrune-be.

Kszenyija 1960. április 20-án halt meg, Angliában. Franciaországban temették el, férje mellé, Roquebrune-ben.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma