Krki híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krki híd
Brug krk.jpg
Elhelyezkedése  Horvátország, Tengermellék-Hegyvidék megye, Krk sziget
Áthidalt akadály Kvarner-öböl
Szerkezettípus 2 nyílású felsőpályás vasbeton ívhíd
Funkció közúti híd
Legnagyobb támaszköz 486,3 m
Teljes hosszúság 1430 m
Szélesség 11,40 m
Magasság (víztől a hídoszlop tetejéig) 67 m
Sávok száma 2 + gyalogos/bicikliút
Tervező Ilija Stojadinović, közreműködött Vukan Njagulj és Bojan Možina
Építés kezdete 1976. július
Átadás ideje 1980. július 19.
Elhelyezkedése
Krki híd  (Horvátország)
Krki híd
Krki híd
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 45″, k. h. 14° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 45″, k. h. 14° 34′ 08″

A Krki híd (horvátul Krčki most, régebben Titov most, azaz „Tito híd” volt a neve) köti össze horvátországi Krk szigetet a szárazfölddel. Átadásakor a világ legnagyobb beton ívhídja volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közúti híd egy vasbeton ívhíd felsőpályás közúti forgalommal. A híd két részből áll közepén a kicsiny Márk apostol szigettel. A nagyobb hídnyílás a Tihi-csatorna (Tihi Kanal) felett a szárazföldtől a Márk apostol szigetig, a kisebb a szigettől a Bóra-csatorna (Burni Kanal) felett a Krk-szigetig épült fel. A csatorna a nevét a térségre jellemző bóráról kapta.

A támaszok távolsága 390 m és 244 m. A boltívek alkalmazásával a víz alatt fekvő ívek távolsága eléri a 416 m-t.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hidat Ilija Stojadinović tervezte Vukan Njagulj és Bojan Možina közreműködésével. Fővállalkozó a Mostogradnja Belgrád alvállalkozója Hidroelektra Zagreb volt.

Építésének kezdete 1976 júliusa volt, a kivitelezés 4 évet vett igénybe. Átadásakor – 1980. július 19-én – a világ legnagyobb beton ívhídja volt, 85 m-el megelőzve a Gladesville hidat Sydneyben. Csak 1996-ban Kínában felavatott Vanhszien híd vette át az elsőséget a maga 420 méterével. A híd közúti átvezetése 1430 métert tesz ki. Az ív nyílásmagassága 67 m.

Mindkét ívet a helyszínen előre gyártott szekrény zsaluzattal, helyszíni betonozással és segédtartó kötélzettel építették fel. Mindkét hídpillér egyszerre közelítette meg egymást és középen kapcsolódtak össze.

Az építkezést a szél is nehezítette. 20 500 m³ betont, 130 tonna drótkötelet és 4 500 tonna vasbetont használtak fel. Átlagosan 350 fő dolgozott az építkezésen. Az egykori munkásszállás ma Uvala Scott néven szálloda a híd lábánál.

Átadáskor Tito híd névre keresztelték. 1980-tól 2000-ig 27,2 millió autós haladt át a hídon. A híd díjfizetéses. A díjfizető kapu a szárazföldön helyezkedik el és behajtáskor kell a teljes oda-vissza összeget megfizetni 30-120 Kuna összegig gépjármű osztályoktól függően. A gyalogos és kerékpáros forgalom számára az áthajtás ingyenes.

Bóra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területre a parti hegyvidék felől gyakran lecsap a bóra. 1987. január 17-én 19:25 órakor a szél sebessége a hídon elérte a 220 km/h-t. Ezidáig mért legnagyobb maximális szélerőséget 2013. november 11-én jegyezték fel: 237 km/h.[1] A veszélyes szélsebesség idején a híd forgalmát a balesetek elkerülése érdekében lezárják.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A híd panorámaképe
A híd panorámaképe

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Krk-Brücke című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krki híd témájú médiaállományokat.