Kratész (filozófus)
Kratész (görögül: Κράτης) athéni filozófus volt, a cinikusok iskolájának tagja az i.e. 3. században.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Kratész thébai származású volt, előkelő családban született. Apja, Aszkondasz a város egyik leggazdagabb polgára volt. Kratész, amikor arra a felismerésre jutott, hogy csak az erény szolgálja a világot, az anyagi javak nem, lemondott vagyonáról. Az anekdota szerint földjeit közlegelőnek adta, vagyonát elajándékozta, egyes feljegyzések szerint a tengerbe dobta. Ezt a cselekedetét úgy értékelte, hogy általa visszaszerezte a szabadságát.[1] A kortársak szerint ezt mondta: "Kratész megszabadítja Kratészt".[2]
A hagyomány szerint Szinópéi Diogenész tanította a filozófiára. Mesterével szemben nem volt kötekedő, kortársai Ajtónyitónak (thürepanoiktész) nevezték. Egyes értékelések szerint azért, mert gyakran rátört az emberekre otthonukban, hogy kéretlen tanácsokkal lássa el őket,[2] mások szerint azért, mert mindenki ajtaja nyitva állt előtte.[1] Feljegyezték róla, hogy Athén követeként járt Demetriosznál, hogy lebeszélje őt a város ostromáról.
Azon kevés cinikus filozófus közé tartozott, aki megházasodott. A hagyomány szerint felesége, a szintén bölcselettel foglalkozó Hipparkhia kérte meg az ő kezét. Állítólag annyira megvetették a szabályokat és hagyományokat, hogy nyilvános helyen közösültek. Kratész sógora szintén cinikus filozófus volt, Métroklész. Kratésznek és Hipparkhiának egy fiuk született, Pásziklész.[3]
Tanítása [szerkesztés]
Kratész virágkora az i.e. 320-as években volt.[2] Filozófiai tartalmú leveleket, gúnyos költeményeket, himnuszokat, verseket és tragédiákat írt. Tanításának központi eleme a mértéktartás és az anyagi javaktól való tartózkodás. Jól illusztrálja ezt az alábbi töredék:
-
- "Hasznossá tegyetek, ne pedig kellemetessé.
- Nem kívánom a pénzt, a vagyont én gyűjteni, mint a méh.
- Hangyai módra se kell összekuporva vagyon.
- Részem igazság legyen, olyan kincs, mely az erényre
- Oktat, amit könnyű tűrni, szerezni nekünk.
- Ezt ha elértem, a Múzsákat s Hermészt is imádom
- Nem fényes lakomán, szívem erényeivel."[4]
Anekdoták [szerkesztés]
- Amikor Nagy Sándor megkérdezte, szeretné-e, ha visszaadná Athén szabadságát, azt válaszolta: Minek? Egy másik Nagy Sándor újra lerombolná.
- A szép Hipparkhia szülei arra kérték a filozófust, hogy beszélje le lányukat a házasságról. A testi hibái miatt sokat gúnyolt Kratész megmutatta meztelen testét a lánynak, hogy így ijessze el.
- Amikor egy olimpiai bajnok megütötte, azt írta a homlokára a monoklis szemére mutató nyíllal együtt, hogy ezt Nikodrómosz tette.
Források [szerkesztés]
- Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig
- Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése ISBN 963-360-719-1
- Sebestyén Károly: A cinikus filozófia ISBN 963-4505-909
- Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története ISBN 963-8453-16-8
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Sebestyén Károly: A cinikus filozófia, 69. oldal ISBN 963-4505-909
- ^ a b c Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története, 55. oldal ISBN 963-8453-16-8
- ↑ Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története, 57. oldal ISBN 963-8453-16-8
- ↑ Sebestyén Károly: A cinikus filozófia, 71. oldal ISBN 963-4505-909

