Krabat, a boszorkányinas
| Krabat, a boszorkányinas | |
| Rendező | Karel Zeman |
| Producer | Karel Hutěčka |
| Forgatókönyvíró | Karel Zeman |
| Főszerepben | Luděk Munzar Jaroslav Moučka |
| Zene | Frantíšek Belfin |
| Operatőr | Bohuslav Píkhart Zdeněk Krupa |
| Vágó | Ivan Matouš |
| Gyártás | |
| Nyelv | cseh, német |
| Időtartam | 73 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Studio Gottwaldov |
| Korhatár | 12 év felett |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
Krabat, a boszorkányinas klasszikus csehszlovák-NSZK animációs film. Eredeti címe: Krabat, čarodějův učeň, amely megegyezik a magyar fordítással is, németül egyszerűen Krabat, angolul The Satanic Mill, azaz Sátáni malom, míg hollandul Meester van de zwarte molen, magyarul a Fekete malom mestere. Karel Zeman készítette és rendezte 1977-ben, melynek alapja a német Otfried Preußler, a Krabat a fekete malomban c. könyve.
A film cselekménye [szerkesztés]
A történet Lužicén (ném.: Lausitz) játsszódik, ahol egy szorb fiú (néhány internetes portál a nevek könnyű összetéveszthetősége miatt helytelenül szerbnek írja ezt), Krabat (Luděk Munzar) ide-oda tengődik a vidéken. Egyedül egy titokzatos malom fogadja be, amely nem őről. Bár egy favágó figyelmezteti, hogy messze kerülje el azt a helyet, ám egy másik titokzatos hang csak csábítja, mely korábban is hollóképében a nevén szólította. A malom gerendái közt egy pókháló feszül, melybe belerepül egy kis lepke, s azzal egy rémisztő fejű pók végez is, ezzel jelképezve azt, ahogy Krabat besétált a csapdába.
A híres fekete malom valójában egy álcázott iskola, ahol varázslásra és boszorkányságra tanítanak. Krabatot is ezt csábítja ide, mert hát „ki ne akarna varázsló lenni”. A mester (Jaroslav Moučka) egy vénséges gonosz varázsló, akit mindig fellehet ismerni félszeméről és hasított koponyájáról. A malomban tizenegy legény szolgál, de mihelyst tizenkettőre egészül ki a számuk, a malom újra őröl. Ha a legények közül bárki eléri a segédkort, meg kell vívnia a mesterrel és jaj annak, ha a mestervizsgán jobbnak bizonyul nála, mert itt csak egyetlen mesternek van helye! Módszerei szörnyen fondorlatosak és halálosak, így az inasok rendszerint megbuknak a vizsgán.
Krabat hosszú ideig szolgál a malomban. A történet messzi helyekre is elviszi a nézőt, a Lužicén kívül át Prágába, egész a messzi Magyarországig. Bár a véres és rémisztő események mellett, a filmben elég humoros jelenetek is akadnak. Ilyen amikor Krabatot tehénné változtatják és elviszik a vásárra, hogy rászedjenek valakit. El is adják egy környékbeli mészárosnak, aki éppen hazafelé tart vele. Nyár van, s tikkasztó a hőség. Eljutnak egy közeli csapszékba, aminek a kocsmárosa éppen kinn áll az udvaron. A mészáros odakiállt, hogy készítsenek neki sört és knédlit káposztával, meg hússal, a tehenének pedig szénát. Ekkor megszólal a tehén emberi hangon: „Én is knédlit, meg sört kérek!” Ennek hallatán a gazda és a kocsmáros is majd szörnyethalnak ijedtükben. A másik amikor Krabat a török sereg táborában egy német marsallt akar kiszabadítani, véletlenül egy nő sátrába téved be, aki éppen fürdik.
Közben Krabat megtalálja szerelmét is, s titokban találkozgatnak egymással. De a mester tud erről és nem nézi jó szemmel. Krabatnak két társa is életével fizet a mestervizsgán, az egyik a legidősebb Tonda, aki mindig segített neki, a másik Mihal, aki a legbecsületesebb. Másoknak is csak szenvedést okoza gonosz varázsló, de egyre többen szegődnek el a malomba, rendszerint ifjak, akik akárcsak Krabat elvesztették szüleiket és az éhség, valamint a hideg űzi őket ide. Ezért a fiú elhatározza, hogy végez vele. Titkon szorgalmasan bújja a mester varázskönyvét egy új tanítvánnyal Jurával, hogy minél több varázsigét eltanuljon. De a mester kelepcét vet neki, s Krabat is elbukik a mestervizsgán. Ám szerelme megmenti, aki még bekötött szemmel is megtalálja a legények soraiban, mert meghallotta szíve dobbanását. A varázskönyvben is az állt, hogy az igaz, tiszta szerelem az, mely mindent legyőz, még a gonosz varázslatokat is, s ez bekövetkezett. A mester csontvázzá változik, a malmot és a könyvet pedigtűz emészti meg, s megszűnik minden varázslat.
A film fogadtatása [szerkesztés]
Zeman animációs filmje ma is rendkívüli népszerűségnek örvend a világon, a Kisvakond után ez a legismertebb csehszlovák produkció. Az 1977. évi Teheráni Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztiválon aranyszobrot nyert.
A film cselekménye régi népi hiedelmekben gyökerezik, mert Lužicén számtalan boszorkány történet maradt fenn, melynek alapján Preußler a könyvét is írta. A boszorkányokról és álcázott boszorkányiskolákról szóló mesék és legendák még a 20. században is keringtek szerte Közép-Európában, így a szorbok mellett Szlovákia, Magyarország, Csehország, valamint a muratáji és vendvidéki szlovénok szájhagyományaiban is szép számmal találhatunk ilyeneket.
