Krüzsely Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krüzsely Gábor arcképe, 2012. január

Krüzsely Gábor (Ungvár, 1972. szeptember 23.) magyar festő- és grafikusművész.

Tartalomjegyzék

Élete és művészete [szerkesztés]

Kárpátalján – Ungváron - született Krüzsely Károly és Kovács Veronika második gyermekeként. Jelenleg Egerben él. 1989-ben érettségizett az ungvári Zalka Máté Középiskolában. Első rajztanára Leitereg Miklós volt. 1995-ben rajztanári diplomát, majd 1998-ban vizuális kommunikációs diplomát szerzett Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, ahol jeles festőművészek: Földi Péter és Nagy B. István voltak a mesterei. Főiskolai évei alatt utcai portrérajzolóként kereste kenyerét, ami által nemcsak rengeteg gyakorlásra volt lehetősége, hanem közismert személyiségévé vált Egernek. 1992-től számos rangos kiállításon vett részt alkotásaival. Az Arten Galéria művészi körének tagja. Réz András filmesztéta értő figyelemmel kísérte pályája során. Művei megtalálhatók hazai és külföldi gyűjteményekben egyaránt. Kedvtelésből fotózással és videózással is foglalkozik. Az „ökogondolkodás” híve.

Krüzsely Gábor stílusa letisztult, festményeit nézegetve lehet kapcsolódási pontokat keresni a nagy példaképekkel, mégis művészi kifejezésmódja annyira tiszta, kifinomult és egyedi, hogy alkotásai száz közül is bármikor felismerhetők a vonalvezetésről. Ez pedig a művész egyik legnagyobb erénye. Alaptörekvése a letisztulás és mi más lehet letisztultabb egy jól meghúzott vonalnál? Képein fel-ismerhetjük az élet mozgatórugóit, melyeket kellő komolysággal és néha iróniával áthatva tár elénk. Gyorsan és lendületesen dolgozik, ezért vízbázisú festékeket használ, mint például az akril.

Kezdetben azonban egy a mai napig sajátos és egyedi technikával készítette képeit. Ez egy rézkarchoz hasonló technika volt, üvegképeket csinált. Az üvegre füstréteget vitt fel, amit vékony tűvel kikarmolt. Ezt a műveletsort minden egyes színnél meg kellett ismételnie, így készült el a mű. Az üvegfestés korlátait felismerve, felhagyott vele és újra vászonra kezdett el dolgozni.

Krüzsely Gábor festményei vegyes technikával készülnek. Azt vallja, hogy a festészetet és a grafikát sohasem tudta és nem is akarta kettéválasztani és ezért festményein előszeretettel helyez el grafikus elemeket. Festményeinek témái, a barlangrajzok, a rezonancia, a testi és lelki emberi kapcsolatok és az első ipari forradalom.

Szín és formavilága jellegzetes, képei figurái egy látható hálón táncolnak, ölelnek, sportolnak, keresik egymáshoz a kapcsolatot, élvezik az életet. A művész e hajlítható térhálóra fűzi fel a hangulatait, érzéseit és így vándorol térben és időben. Témáinak hajlításaival és súlypontjainak kiemelésével ad hangsúlyt. Az egyetemességbe vetett hite szorosan összefügg az egyensúllyal. Művészi ars poétikájának része, hogy miközben a művész bejárja az útjának egy részét minden egyes alkotása révén, az apró részletek által jut el a kerek egészig. És ez az alkotás lényege. Minden csak akkor számít, ha a legkisebb elemi részecske is a helyén van, akkor lesz a mű kerek egész. Az alkotást - az egyszerű és egyben nagy-szerű megszületését - temérdek tapasztalás előzi meg és rengeteg energia befektetését kívánja.

Családja [szerkesztés]

Krüzselyi Bálint testvérének – Krüzsely Károlynak (1841-1898) – az ükunokája.

Művei [szerkesztés]

Kiállítások [szerkesztés]

Galéria [szerkesztés]

Díjak, elismerések [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]