Kréta (sziget)
| Kréta | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Kréta |
| Székhely | Iráklio |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8336 km² |
| Legmagasabb pont | Ida-hegy (2456 m) |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
| Kréta weboldala | |
Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.
Görögország e legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagyszigetnek becézik.
A sziget népszerű turistacélpont. A turisták szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei kastélyát és a Szamariász-szurdokot.
Kréta a minószi kultúra (kb. i. e. 2600–1400), a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Kréta Görögország 13 régiójának egyike. Az ország legnagyobb szigete, ugyanakkor (Ciprus után) a második legnagyobb a Kelet-Mediterrán térségben. 2005-ös adatok szerint 650 ezren élnek a szigeten. Kréta hosszanti alakú, 260 kilométer hosszúságban nyúlik el kelet-nyugati irányban. Legnagyobb szélessége 60 kilométer, a legkisebb 12 kilométer. Területe 8336 km², tengerpartjának hossza 1046 km. Északon a Krétai-tenger (görögül: Κρητικό Πέλαγος), délen a Líbiai-tenger (görögül: Λιβυκό Πέλαγος) határolja. A görög szárazföldtől körülbelül 160 km-re délre fekszik.
Kréta felszíne hegyekkel szabdalt. A nyugat-kelet irányú hegyvonulat meghatározza a sziget arculatát. Ezt a hegyvonulatot három különböző hegycsoport alkotja:
- Fehér-hegység vagy Lefká Óri (Λευκά Όρη, 2452 m);
- Idi-vonulat, Pszilorítisz (Ψηλορείτης, 2456 m);
- Díkti-hegység (Δίκτη, 2148 m);
- Kedrosz (1777 m);
- Thripti (1489 m)
Ezek a hegységek termékeny fennsíkokkal (Laszithíu, Omalósz, illetve Nída), barlangokkal (Diktéo Ándro és Idéo Ándro) és szurdokokkal (például a híres Szamariász-szurdok, Φαράγγι της Σαμαριάς) ajándékozzák meg Kréta szigetét.
Számos folyót találhatunk Krétán, például az Ieropotamosz-folyót a sziget déli részén.
[szerkesztés] Kultúra
Kréta legnagyobb szülötte Nikosz Kazantzakisz író, a Zorba és a Krisztus utolsó megkísértése c. filmek forgatókönyvírója. Sírja Iráklióban (régi nevén: Kandia), a városfalon található. Ugyanitt született a híres festő, Domeniko Theotokopulosz (El Greco) is. Kréta szigetéhez kapcsolódik a Minótaurosz és a krétai labirintus mitológiai története.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
A sziget észak keleti részén Vai üdülő településnél található Európa legnagyobb természetes pálma erdője.
[szerkesztés] Források
- Melissa Müller: Kreta (Bruckmann Vg., 1999) ISBN 3-7654-3494-9
- Kiki Santorinäu: Kreta Knossos-Phästos-Malia (Toubis Vg.) ISBN 960-540-073-1
- Panyik I. - Sellei S.: Kréta-Mükéné-Trója (Képzőművészeti Alap, 1980) ISBN 963-336-160-5
- Melissa de Villiers: Görögország (Nyitott szemmel sorozat) (Kossuth Kiadó, 2002) ISBN 963-09-4314-X
- Dr. Móczár István: "A minószi Atlantisz rejtélye" (Budapest- Print, 2004) ISBN 963-695-162-4
- Dr. Móczár István: "Európa Atlantisza" (Európa Atlantisza Könyvkiadás, 2009) ISBN 978-963-06-6484-4
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kréta.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Kréta – Magyar nyelvű útikalauz
|
|||||||
|
|||||||||||||||||

