Kovács Gyula (mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács Gyula

Kovács Gyula (Siter, 1881. március 11.Budapest, 1963. március 30.) mérnök.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános mérnöki tanulmányait Budapesten, a magyar királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte. Az első világháborúig városi mérnökként dolgozott Kolozsváron. A háborúban mérnök-főhadnagyként az osztrák-magyar hadiflotta fő bázisához, Pólához (ma Pula, Horvátország) vezető vasútvonal kiépítésében és fenntartásában vett részt.

A trianoni döntés után a román városvezetés állásából kitette, magánmérnökként dolgozott, elsősorban az erdélyi református egyház megbízásain. Fő alkotása a díjnyertes Egyetemi Sportpark tervezése és kivitelezése volt.

Az 1940-es magyar bevonulás után visszakerült közigazgatási állásába, a mérnöki hivatal vezetőjeként várostervezési feladatokat látott el, az új Városháza építését készítette elő.[1]

A II. világháború végén sikerült Budapestre menekülnie, 1963-as haláláig a KÖZTI tervezőintézetben dolgozott.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvári Sporttelep 1911
Kolozsvári református leánygimnázium

A sétatér melletti sporttelep tervét városi mérnökként készítette el a budapesti FTC-pálya mintájára, a munkálatok is az ő irányítása és felügyelete mellett zajlottak. Figyelembe vette a labdarúgók észrevételét, hogy a pályát ne kelet-nyugat irányba tegye, mert így délutánokon az egyik csapat mindig a nappal szemben játszott volna.[2][3][4][5][6]

Az erdélyi református egyház megbízásából ő volt a tervpályázati elbíráló és építési ellenőr a Moll Elemér által tervezett Király utcai református leánygimnázium építésénél (1926). Ugyancsak a református egyház felkérésére, Moll Elemér tervei alapján készítette el a Farkas utcai református papi lak és iroda kivitelezési tervét (1927).[7] Kivitelezte a kolozsvári református kórház épületét, elsőként alkalmazva színes falfestést a kórtermekben.

A sportparkot 1935–36-ban alakították ki Kovács Gyula terve alapján.[8] A park tervét az 1936-os berlini olimpiai játékok alkalmával megrendezett sportépítészeti kiállításon bronzéremmel díjazták.[9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kovács Gyula: (cím nélkül) . Kolozsvári Szemle, III. évf. 2. sz. (1943) 216. o.
  2. Killyéni András: Kolozsvár első labdarúgópályái. Szabadság, (2009. feb. 9.)
  3. Sallai András Loránd: Elfelejtett történetek: A kolozsvári futball története 7. Szabadság, (2010. jan. 25.)
  4. Killyéni András: Sportélet a kolozsvári tudományegyetemen (1872-1914). Kaleidoscope, II. évf. (2011)
  5. Killyéni András: Elfelejtett örökségünk: Kolozsvár sportlétesítményei az első világháború előtt. Kolozsvár: a szerző magánkiadása. 2010. 
  6. Koncz Rudolf önéletrajza (kézirat), az Apáczai Társaság sporthagyatékában őrzik
  7. Peltán-Brósz Roland: Moll Elemér a Kolozsvári Református Egyháznak tervezett épületei. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 2010. 
  8. Bíró Sándor: A kolozsvári egyetem román uralom alatt. Magyar Kisebbség, 3–4. évf. 3. sz. (1997)
  9. A sportpark a kolozsvári egyetem honlapján