Kovács Gyula (mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács Gyula
Kovács Gyula mérnök.jpeg
Született 1881. március 11.
Siter
Elhunyt 1963. március 30. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása mérnök

Kovács Gyula (Siter, 1881. március 11.Budapest, 1963. március 30.) mérnök.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános mérnöki tanulmányait Budapesten, a magyar királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte. Az első világháborúig városi mérnökként dolgozott Kolozsváron. A háborúban mérnök-főhadnagyként az osztrák-magyar hadiflotta fő bázisához, Pólához (ma Pula, Horvátország) vezető vasútvonal kiépítésében és fenntartásában vett részt.

A trianoni döntés után a román városvezetés állásából kitette, magánmérnökként dolgozott, elsősorban az erdélyi református egyház megbízásain. Fő alkotása a díjnyertes Egyetemi Sportpark tervezése és kivitelezése volt.

Az 1940-es magyar bevonulás után visszakerült közigazgatási állásába, a mérnöki hivatal vezetőjeként várostervezési feladatokat látott el, az új Városháza építését készítette elő.[1]

A II. világháború végén sikerült Budapestre menekülnie, 1963-as haláláig a KÖZTI tervezőintézetben dolgozott.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvári Sporttelep 1911
Kolozsvári református leánygimnázium

A sétatér melletti sporttelep tervét városi mérnökként készítette el a budapesti FTC-pálya mintájára, a munkálatok is az ő irányítása és felügyelete mellett zajlottak. Figyelembe vette a labdarúgók észrevételét, hogy a pályát ne kelet-nyugat irányba tegye, mert így délutánokon az egyik csapat mindig a nappal szemben játszott volna.[2][3][4][5][6]

Az erdélyi református egyház megbízásából ő volt a tervpályázati elbíráló és építési ellenőr a Moll Elemér által tervezett Király utcai református leánygimnázium építésénél (1926). Ugyancsak a református egyház felkérésére, Moll Elemér tervei alapján készítette el a Farkas utcai református papi lak és iroda kivitelezési tervét (1927).[7] Kivitelezte a kolozsvári református kórház épületét, elsőként alkalmazva színes falfestést a kórtermekben.

A sportparkot 1935–36-ban alakították ki Kovács Gyula terve alapján.[8] A park tervét az 1936-os berlini olimpiai játékok alkalmával megrendezett sportépítészeti kiállításon bronzéremmel díjazták.[9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kovács Gyula: (cím nélkül) . Kolozsvári Szemle, III. évf. 2. sz. (1943) 216. o.
  2. Killyéni András: Kolozsvár első labdarúgópályái. Szabadság, (2009. feb. 9.)
  3. Sallai András Loránd: Elfelejtett történetek: A kolozsvári futball története 7. Szabadság, (2010. jan. 25.)
  4. Killyéni András: Sportélet a kolozsvári tudományegyetemen (1872-1914). Kaleidoscope, II. évf. (2011)
  5. Killyéni András: Elfelejtett örökségünk: Kolozsvár sportlétesítményei az első világháború előtt. Kolozsvár: a szerző magánkiadása. 2010  
  6. Koncz Rudolf önéletrajza (kézirat), az Apáczai Társaság sporthagyatékában őrzik
  7. Peltán-Brósz Roland: Moll Elemér a Kolozsvári Református Egyháznak tervezett épületei. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 2010  
  8. Bíró Sándor: A kolozsvári egyetem román uralom alatt. Magyar Kisebbség, 3–4. évf. 3. sz. (1997)
  9. A sportpark a kolozsvári egyetem honlapján