Kovács Endre (történész)
| Kovács Endre | |
| Született | 1911. május 19. Paks |
| Elhunyt | 1985. április 18. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | történész, irodalomtörténész, író |
| Iskolái | Comenius Egyetem (–1935) |
| Kitüntetései | Kossuth-díj |
| Sírhelye | Farkasréti temető (32/2-1-42)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Endre (Paks, 1911. május 19. – Budapest, 1985. április 18.) Kossuth-díjas történész, irodalomtörténész, író.
Életpályája[szerkesztés]
Hároméves korában került Pozsonyba, iskoláit itt végezte. Felsőfokú tanulmányokat a Comenius Egyetemen folytatott, magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1935-ben.
1937-1938-ban Pozsonyban tanított, a bécsi döntések után az érsekújvári reálgimnáziumba ment tanítani. 1939-től az Érsekújvár és Vidéke című lapot szerkesztette. Diákkorában, majd fiatal tanárként és lapszerkesztőként maga is írt verseket, novellákat, regényeket, de hamarosan a tudományos kutatómunka kötötte le figyelmét. A budapesti egyetemen szlavisztikából doktorált 1943-ban. 1945-ben ő lett a budapesti Kelet-európai Tudományos Intézet csehszlovák szakreferense.
1949-ben bekerült a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetébe munkatársnak, ott 1955-1976-ig osztályvezetői, 1976-81 közt tanácsadói beosztásban dolgozott. 1952-ben a történettudományok kandidátusa, 1964-ben doktora. Fő kutatási területe a magyarok és a szlávok kapcsolatainak újkori története és a lengyel irodalomtörténet, de gyakorlatilag kiterjedtek kutatásai a teljes volt Osztrák–Magyar Monarchia és Lengyelország területére, e területek társadalmi, történeti, politikai, irodalmi kultúrájára. Lengyel és cseh írók műveiből antológiákat szerkesztett.
Tanítványa volt többek között Ébert Tibor szlovákiai magyar író, költő, kritikus, esztéta, zeneművész.[4]
Kötetei (válogatás)[szerkesztés]
Szépirodalom[szerkesztés]
- Világének : versek (Bratislava-Pozsony, 1929)
- Felszabadultak : novellák (Érsekújvár, 1939)
- Az alázat évei : regény (Érsekújvár, 1940)
- Prága – Pozsony – Budapest : regény (Érsekújvár, 1941)
Irodalomtörténet és történettudomány[szerkesztés]
- Az új szlovák regény; Vadász Ny., Érsekújvár, 1943 (Szláv filológiai értekezések)
- Progresszivnije tragyicii vengerszko-szlavjanszkih lityeraturnih vzaimootnosenyij (Budapest, 1950)
- Történelem szakiskolák számára. 2. köt.; szerk. Kovács Endre, Simon Gyula, Bellér Béla; Tankönyvkiadó, Bp., 1952
- Bem József (Budapest, 1954)
- Odglcsy twórczości A. Mickiewicza na Węgrzech : przekl. rękopisu (Warszawa, 1956)
- Lengyelország története : 1864-1948. Egyetemi jegyzet. Perényi Józseffel (Budapest, 1959, 1960, 1961, 1964, 1966, 1967)
- Mad'aři a my : z dějin madarsko-československých vztahu / Magyar-cseh történelmi kapcsolatok (Praha, 1959)
- Slovenské rolnictvo v hladovych rokoch 1846–1847 (Bratislava, 1960)
- A sarlós mozgalom és a magyar irodalom (1962)
- A népek tavaszától a Párizsi Kommünig; Gondolat, Bp., 1964 (Studium könyvek)
- Az 1. Internacionálé és Magyarország; szerk. Erényi Tibor, Kovács Endre; MTA Történettudományi Intézet–MSZMP Központi Bizottság Párttörténeti Intézet, Bp., 1964
- A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Adalékok a magyar-lengyel kapcsolatok XV-XVI. századi történetéhez; Akadémiai, Bp., 1964 (lengyelül is)
- A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak (Budapest, 1967)
- Ausztria útja az 1867-es kiegyezéshez (Budapest, 1968)
- Magyar-lengyel kapcsolatok a két világháború között (Budapest, 1971)
- Népek országútján. Válogatott tanulmányok; Magvető, Bp., 1972 (Elvek és utak)
- Magyarok és lengyelek a történelem sodrában (Budapest, 1973)
- Szabadságharcunk és a francia közvélemény; Akadémiai, Bp., 1976
- Történelmi arcképek; Gondolat, Bp., 1976
- Szemben a történelemmel. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon (Budapest, 1977)
- Herzen; Gondolat, Bp., 1978
- Bem a magyar szabadságharcban; Zrínyi, Bp., 1979
- Korszakváltás. Emlékiratok; Magvető, Bp., 1981 (Tények és tanúk)
- Az örök fogoly. Auguste Blanqui élete; Kossuth, Bp., 1983
Szerkesztései[szerkesztés]
- Mickiewicz Válogatott írásai. Kardos Lászlóval (Budapest, 1950)
- Lengyel költők antológiája. Vészi Endrével (Budapest, 1951)
- Cseh és szlovák költők antológiája; szerk. Hegedüs Zoltán, Kovács Endre, bev. Josef Rybák; Szépirodalmi, Bp., 1953
Kisebb tanulmányok[szerkesztés]
- Bevezető Régi cseh mondák című kötethez (Bratislava, 1954)
- Utószó Jerzy Andrzejewski Hamu és gyémánt című regényéhez (Budapest, 1965)
- Utószó Sienkiewicz Özönvíz c. regényéhez (Budapest, 1969)
- Utószó Władysław Reymont Parasztok c. regényéhez (Budapest, 1976)
- Utószó Henryk Sienkiewicz Kereszteslovagok c. regényéhez (Budapest, 1976)
- Maria Dąbrowska i wspólczesni jej pisarze węgierscy (H.n., é.n.)
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Kossuth-díj (1955)
- Polonia Restituta (Lengyelországtól)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Ébert 1991: Jób könyve. Pozsonyi regényfantázia. 74.
Források[szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1115–1116. o. ISBN 963-05-6806-3
További információk[szerkesztés]
- Turczel Lajos 1996: Kovács Endre és a csehszlovákiai magyar irodalom. Irodalmi Szemle 1996/7-8
- Szarka László: Kovács Endre. Századok, 1987
- Niederhauser Emil: Endre Kovács. Studia Slavica, 1987
- Szlovákiai Magyar Adatbank, Kovács Endre
- Kovács Endre: Nové Zámky – Érsekújvár, 1938
