Koszmosz–573

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–573
Típus Szojuz 7K–T
Indítás dátuma 1973. június 15.
Indítás helye Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
Hordozórakéta Szojuz hordozórakéta
COSPAR azonosító 1973-041A
SCN 06694

A Koszmosz–573 (oroszul: Космос–573) a szovjet Szojuz 7K–T űrhajónak a személyzettel végrehajtott repülés előtti utolsó személyzet nélküli tesztrepülése volt.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberes űrrepülés folytatása előtti utolsó próbarepülés végzése. Gyakorolták az automatikus irányítást, az újszerű manőverező képességet (stabilitás, helyzetmeghatározás, pályaváltoztatás). A két nap alatt, automatikus vezérlési módon népgazdasági, csillagászati, meteorológiai, földkutatási, halászati, és biológiai megfigyelést végeztek.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.

1973. június 15-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakétával (11A511) juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.5 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 192 kilométer, az apogeuma 309 kilométer volt. Hasznos tömege 6570 kilogramm. Összesen 2 napot töltött a világűrben.

június 17-én kettő napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Kialakították (fel és leszálláskor) a szkafanderek önálló funkcióit, függetlenítve a parancsnoki egységtől. A szkafander a világűrben tárolóhelyen van rögzítve. Leszerelték a napelem szárnyakat, megnövelt teljesítményű akkumulátorok szolgálták az energiát. Az űrhajó napelemek nélkül, kémiai akkumulátorokkal 14 napos program végrehajtására volt alkalmas. A berepülés sikeres volt, folytatódhatott az űrállomás-program.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Koszmosz–496

Szojuz-program
1973

Utódja:
Szojuz–12