Koszmosz–421

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–421
Típus DSZ-P1-Yu
Indítás dátuma 1971. május 19.
Indítás helye Pleszeck űrrepülőtér 133. indítóállás
Hordozórakéta Koszmosz–2 hordozórakéta
COSPAR azonosító 1971-044A
SCN 05232

Koszmosz–421 (oroszul: Космос 421) a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Űrhadviselési műhold, DSZ–P1–Ju (oroszul: ДС-П1-Ю) űreszköz.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kijelölt pályán mérési etalonként segítette a földi felderítő (radar) rendszerek technikai műveleteinek végrehajtását.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Всесоюзная инженерно-космическая Краснознаменная академия им. А. Ф. Можайского (Leningrád) tervei alapján az OKB-586 építette. Üzemeltetője a moszkvai Honvédelmi Minisztérium (Министерство обороны – MO).

Megnevezései: Koszmosz–421; Космос 421; COSPAR:1971-044A; Kódszáma: 5232.

1971. május 19-én a Pleszeck űrrepülőtérről, az LC–133/1 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Koszmosz–3M (GRAU-kódja: 11K63) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája 92 perces, 71 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 283 kilométer, az apogeuma 492 kilométer volt.

Hasznos tömege 325 kilogramm. Alakja hengeres, átmérője 1,2, hossza 1,8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Az űreszközhöz napelemeket rögzítettek, éjszakai (földárnyék) energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították.

1971. november 8-án, 173 nap után földi parancsra belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Koszmosz–420

Koszmosz-program
1971

Utódja:
Koszmosz–422