Koszmosz–183
Koszmosz–183 | |
Típus | OGCh |
Indítás dátuma | 1967. október 18. |
Hordozórakéta | R-36-O |
COSPAR azonosító | 1967-099A |
SCN | 03001 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Koszmosz–183 (oroszul: Космос–183) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése. Katonai tesztműhold, a szovjet interkontinentális ballisztikus rakétarendszer – Fractional Orbital Bombardment System (FOBS) – része.
Küldetés[szerkesztés]
A hidegháborús időszak 1960-as éveinek ellencsapásának egyik eszköze, a világűrből történő atombomba fenyegetés. A rendszer hordozórakétája az R–36 (NATO-kódja: SS–9 Scarp; GRAU-kódja: 8K67). Az űreszközt egy 5000 kilogrammos fej (8F021) hordozására építették. A visszatérő egységből indult célja irányába a bomba. 1965-1966 között a Bajkonuri űrrepülőtér alkalmazásával végezték a gyakorlati teszteket. A rendszer 1971-ig volt alkalmazásban, 1972-ben a SALT–1 megállapodást követően leszerelésre került. Az ENSZ 1966. december 19-i világűregyezménye – III. és IV. cikkelye megtiltja a katonai eszközök és tömegpusztító fegyverek világűrbe juttatását. Ezért az amerikai és a szovjet katonai szervek csak a hordozóeszközöket és az elrettentő (tömegpusztító) eszközök vezérlési technológiáját fejlesztették.
A műhold feladata volt, hogy elősegítse az optikai és a radarfelderítő rendszer kalibrálását, felderítési, elfogási műveleteit. Tesztelni a világűrből történő orbitális harci rész visszatérését a kijelölt célra.
Jellemzői[szerkesztés]
A rakétákat az ukrajnai Juzsnoje Tervezőiroda (ma: Pivdenne Tervezőiroda) fejlesztette, gyártották Dnyipropetrovszkban (oroszul: Днепропетровск), Ukrajna OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas). Üzemeltette a Védelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – МО).
Megnevezései: Koszmosz–183; COSPAR: 1967-099A. Kódszáma: 3001.
1967. október 18-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról R–36hordozórakétával (8K67) juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység alappályája 88,9 perces, 49,63 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 130 kilométer, apogeuma 315 kilométer volt. Tömege 5000 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 12 nap.
1967. október 18-án 1 napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe. A visszatérő egység a légkörben megsemmisült, a levált tesztbomba a cél közelében becsapódott.
Források[szerkesztés]
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Koszmosz–183. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 18.)
- Koszmosz–183. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. május 18.)
- Koszmosz–183. hobby.ru. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |