Kossuth tér (Békéscsaba)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 40′ 56″, k. h. 21° 05′ 52″

A Kossuth tér légifelvételen (középen)
Kossuth tér (Békéscsaba) (Békéscsaba belső részének)
Kossuth tér
Kossuth tér
A Kossuth tér Békéscsaba térképén

A békéscsabai Kossuth tér (korábban: Templom tér) a megyeszékhely belvárosának szívében helyezkedik el, egyik legfontosabb tere, fontos középületekkel.

Fekvése[szerkesztés]

A Kossuth tér Békéscsaba belvárosának majdnem mértani közepén, a város egykori közlekedési, vallási és közigazgatási gyújtópontjában történelmileg kialakult terület. Nagyjából négyszögletes fekvésű, nyugat felől a Baross utca, észak felől a Kiss Ernő utca az evangélikus nagytemplom, keleti irányból az Iparosok Háza és a Körös Hotel egykori épülettömbje határolja. Déli irányból a Széchenyi utca jelenti a határt. A környezeténél valamivel magasabban fekszik, kb. 88-89 méterrel a tengerszint felett, ezzel a város egyik legmagasabban fekvő térszíne.[1]

Története[szerkesztés]

Békéscsaba újratelepítése (1700-as évek eleje) után az egykori telepesek elsőnek a mai városházát és környékét népesítették be, tehát már ekkor a centrumban feküdt a tér. Az evangélikus kistemplom 1745-ös felépítése után már épületek is szegélyezték a teret.[2] Igazán hangsúlyossá a Nagytemplom 1824-es átadása után lett, amikor is már két monumentális épület is körbevette a teret.[3] A fejlődés nem állt meg, hamar körbeépült házakkal, mint a város egyik legmagasabban fekvő, árvíz szempontjából legbiztonságosabb tere. Úgy a Körösök, mint az Élővíz-csatorna vizei csak ezt a kis területet nem önthették el, még legmagasabb vízállás esetén sem. A Gyula, Doboz irányából beérkező országút (a mai 44-es főút elődje) pedig itt találkozott az északi irányból érkező, Békést, Debrecent összekötő országúttal (mai 47-es főút).

Egészen 1905-ig a tér neve Templom tér volt, és az ekkor felállított Kossuth-szobor és a kialakuló Kossuth-kultusz miatt nevezték át a mai is használatos nevére.[4] Ekkoriban vezették be az ártézi vizet is a térre, a Halászlányos kút népszerű találkozóhely volt akkoriban.[5]

Az AEGV állomásépülete

Mivel a tér meglehetősen aránytalan volt, ezért a csabai katolikus hívek is a tér szélére tervezték felépíteni legnagyobb békéscsabai katolikus templomukat. Ez 1910-re készült el, ezzel kiegyensúlyozottabbá vált a beépítettség. Ezekben az években markáns fordulat következett be a tér életében, előtérbe került annak forgalmi jelentősége. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) 1899-ben elérte Békéscsabát, és a központi állomásépületét pont a Kossuth téren építette fel. Így Magyarország legnagyobb kisvasúti hálózatának központja lett a tér, ahonnan fénykorában az ember 152 km-en utazhatott.[6] A helyi neve „Motor” volt. Az első világháború után a pénzhiány miatt a nagy építkezések korszaka lezárult, 1945-ig nagyobb építkezés csupán az Iparosok Háza 1927-es átadása volt.

A második világháború nem okozott jelentős jelentős károkat a tér területén, csak kisebb károk keletkeztek. Ezekben az években jelentős fejlesztés sem történt, ahogy az 1956-os forradalom sem hagyott maradandó nyomot. Az 1970-es évek elején épült fel a Körös Hotel, ami sokáig igen nívós és jónevű szállodája volt a városnak, de a rendszerváltás után elhanyagolták, a 2000-es évektől már romos állapotban volt, hajléktalanok aludtak benne. Több terv is született rendbehozására.[7] Erre az időre datálható a kisvasúti hálózat megszüntetése, és a forgalom autóbuszokra terelése összefüggésben az 1968-as közlekedéspolitikai koncepcióval. Innentől egészen az 1990-es évek végéig gyakorlatilag semmilyen változás nem történt, majd 2000 után előbb visszaépítették a háború után lefojtott Halászlányos kutat, így az ma ismét eredeti fényében pompázik.[8] Új építkezések is zajlottak, elkészült a tér keleti csücskében fekvő Kossuth Ház, valamint felújították az AEGV egykori állomásépületét is.

Közlekedés[szerkesztés]

Igen fontos csomópont, bár mióta az elkerülőút megépült, lényegesen visszaesett az átmenőforgalom aránya. A város tömegközlekedésében fontos szerepet játszik, számos járat áthalad a téren keresztül (1, 1A, 2, 3, 3G, 5, 8, 8A, 9, 11, 20). Nem érinti a teret a 7-es, valamint a 17-es buszcsalád tagjai, amik a Lencsési lakótelepre járnak. A téren keresztülvezet egy kerékpárút is, ami Lencsési lakótelep felől érkezik, és jelenleg az Evangélikus Gimnáziumig van megépítve. A tér környékén több jelzőlámpás kereszteződés is található.

Fontos és jellegzetes épületek[szerkesztés]

A Halászlányos kút

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Google Earth adatai
  2. Békéscsaba, Evangélikus Kistemplom Archiválva 2008. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Templom.hu
  3. Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom Archiválva 2012. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Templom.hu
  4. Kossuth szobor, Békéscsaba Archiválva 2009. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Szoborlap.hu
  5. Visszatért a Halászlányos kút, Városunk régi és mai arca Archiválva 2003. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Békéscsaba Anno
  6. Alföldi Első Gazdasági Vasút Archiválva 2009. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, Sín-tér, 2003
  7. Szállóvendégek helyett kísértetek - üresen tátongó legendás hotelek Békés megyében Archiválva 2009. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol.hu, 2009. február 11.
  8. Halászlányos Kút[halott link] Természetesen Békésben