Kornis Mihály (író)

Kornis Mihály
Fényképe Burger Barna által
Született	Budapest, Magyarország 1949. május 10. (62 éves)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, drámaíró, rendező
Kornis Mihály hivatalos oldala

„	A szeretetnek nincs oka. Van. Támad. És ha valóban feltámad, kifogyhatatlan. Aki megérzi magában ezt az erőt, az szerény lesz. Van ereje felülemelkedni bármi veszteségen. A szerénység növeli az önbizalmát. Akinek van önbizalma, nyugodt. Egyre többet képes belátni, átlátni a helyzeteket, felfogni az összefüggéseket, beleélni magát a másik helyzetébe. Tehát mind könnyebb szeretnie: megengedi magának a mindent-megbocsátás őrült luxusát.	”
– Kornis Mihály

Kornis Mihály (eredetileg Kertész Mihály) (Budapest, 1949. május 10.) író, drámaíró, rendező és tanár.

Életpályája

Az irodalom már egészen fiatal korában jelen volt az életében, mintegy jelezve, hogy később ez lesz az igazi hivatása. Gimnazista korában Országos Tanulmányi versenyen vett részt, Sarkadi Imre drámáiból írta a pályázatát.

1967-ben érettségizett Budapesten az Eötvös József Gimnáziumban. A Tanulmányi versenyt megnyerte, de mégsem vették fel az egyetemre kultúrpolitikai döntések miatt. Kötelezték egy nyelv megtanulására, ezt teljesítette is, 1968-ban orosz nyelvvizsgát tett, ám akkor bevezették azt a rendeletet, hogy az egyetem előtt egy év katonai szolgálatot kell teljesíteni. Színész szeretett volna lenni, és a Színművészeti Főiskolára jelentkezett. mert ide nem kellett a katonai szolgálat. A sors különös fintora folytán azonban ekkor újabb rendeletet hoztak és itt is be kellett volna vonulnia katonának. Végül egy év halasztást kapott és elkezdhette az iskolát, ahol aztán a színészet helyett színházrendezést tanult, az 1968-1973-as években. 1972 és 1973 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezett.

Első rendezői munkája harmadéves korában 1971-ben Kaposvárott, (a betegeskedő Komor István helyett ugrott be) Jean Giraudoux, Trójában nem lesz háború című darabja volt. Másodikként Jevgenyij Svarc, Hókirálynő című darabját rendezte. A művet Romhányi József tréfás-kínrímes, gyermekeknek szóló átiratában ismerte meg a magyar közönség, de ő, az eredeti kézirat alapján dolgozta fel. A Hókirálynő ősbemutatóján Lukáts Andor, Koltai Róbert, Vajda László, Verebes István játszott. A díszleteket és jelmezeket Pauer Gyula tervei alapján készítették. Harmadik rendezése, mely egyben a vizsgarendezés is volt, 1973-ban Molière: Tartuffe című darabja. Tartuffe-ot Verebes István játszotta, Dorine-t, a szolgálót Molnár Piroska, Orgont Kun Vilmos, Elvirát Olsavszky Éva. A diploma megszerzése után azonban, miután politikai felügyeletet óhajtottak gyakorolni színházrendezői tevékenysége felett, felhagyott a rendezői pályával.

Szerződést bontott a szolnoki és kaposvári színházakkal. Úgy döntött, hogy írni fog, a költő Petri György volt a mestere. Olyan szabadon és politikailag függetlenül akart élni, mint ő. Petri Györgyön keresztül kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. Saját útját járva, magánlakásokon tartott felolvasásokat műveiből 1973 és 1976 között. A leggyakrabban Kenedi János bocsátotta rendelkezésére cenzúrázatlan és ezért veszélyes felolvasásokra lakását. Ez egyike volt a demokratikus ellenzék tevékenysége első megnyilatkozásainak. 1974–1978 között a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának munkatársa, gyermekműsorokat és mesejátékokat rendezett, hogy valamiből megéljen.

1978-ban alapította az első szamizdat újság-szerűséget, a zárt-láncban, de szabadon, és a cenzúra megkerülésével terjesztette A Naplót. 1978-ban koncepciós vádakkal kirúgták a rádióból. Ugyanekkor még 17 magyar értelmiségit bocsátottak el, azzal a hazug váddal, hogy a Random House kiadónál szovjetellenes írásai jelentek meg, Kenedi János szerkesztésében, Profil címmel. Mindezt Kornis irodalmi formában is megírta 2003-ban megjelent Pestis előtt című művének Civilek a pályán című emlékiratában.

Elbocsátása után Horányi Özséb és Bereményi Géza segítségével és közbenjárására a Pannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást 1978-tól 1981-ig. Ekkor a Vígszínház sietett a segítségére, Radnóti Zsuzsa drámaírói ösztöndíjat szerezett neki és ajánlására Paál István dramaturgként maga mellé vette a szolnoki Szigligeti Színházhoz 1981 és 1983 között. 1984 és 1989 között Makk Károly közbenjárására a Mafilm-ben kapott rendezőasszisztensi állást, de valójában éveken át Makk Károllyal egy filmforgatókönyvön dolgoztak, amelyet Kozma című darabjából írtak – hiába. A filmforgatókönyvnek három változatát utasította el a Film-főigazgatóság. A Kozmát 1986-ban mutatták be Kaposvárott Ács János rendezésében – a főszerepekben Molnár Piroska az évad legjobb színésznői alakítása díját kapta érte a kritikusok szavazásakor, Pogány Judit, a legjobb epizód-alakítás díját – és 1987-ben a Pesti Színházban Horvai István rendezésében, a főszerepekben Törőcsik Mari, Pap Vera és Eszenyi Enikő alakításaival. (Abban az évben Törőcsik Mari kapta a legjobb női alakítás díját.)

A gazdasági és politikai rendszerváltozás döntő fordulatot hozott az író életében és munkáinak fogadtatásait tekintve is. 1990-től 2002-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem műelemzés tanára, leendő színészeknek, színház- és filmrendezőknek adott elő. 1990 és 1996 között a Katona József Színház dramaturgja, 1996-tól 2003-ig a Vígszínház művészeti tanácsadója, 2003-tól mindmáig a Madách Színház művészeti főtanácsadója, valamint 1994-től mindmáig a Magyar Lettre Internationale folyóirat kuratóriumi tagja.

Családja

Nős, felesége Göczey Zsuzsa rádiós szerkesztő, jelenleg a Klubrádió zenei vezetője.

Művei

• Köszönöm, Lujzácska. – dialógus kitérőkkel In Főpróba. A Színház- és Filmművészeti Főiskola Kiadványa, (1970), megjelent Kertész Mihály néven.
• Végre élsz, Szépirodalmi kiadó, Budapest, (1980), novellák. A kötet forgalomba hozatalát 1980-as jelzettel 1981 májusában engedélyezte a Kiadói Főigazgatóság.
• Halleluja, dráma, (1980), első, könyvdráma-változat, zenés számokkal.
• KI VAGY TE, Magvető Könyvkiadó, Budapest, (dráma), (1986), tartalom: Halleluja, (a Fodor Géza által szerkesztett, szinházi változatban), Büntetések, Kozma. Utószó: Radnóti Zsuzsa, Chagall a Vitkovics Mihály utcában.
• A félelem dicsérete, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, (1989), próza, esszé, kritika.
• Körmagyar, (1990), komoly bohózat, két részben.
• Végre élsz ,Cserépfalvi kiadó, Budapest, (1992), cenzúrázatlan, bővített kiadás.
• Napkönyv, Pesti Szalon, Budapest, (1994).
• Sóhajok hídja, Magvető kiadó, Budapest, (1997). Próza, esszé, kritika.
• Színházi dolgok, Tercium kiadó, Budapest, (2003). Szótár, a színházak színfalak mögötti életéről.
• Pestis előtt, Budapest, Novella kiadó, (2005). Novella.
• Napkönyv, Tericum Kiadó, Budapest, (2004). Második, átdolgozott kiadás.
• Vigasztalások könyve, Tericum Kiadó, Budapest, (2004).

Jegyzetek és források

• Kádár János utolsó beszéde, Kalligram kiadó, Budapest, (2006).
• Végre élsz, Pesti Kalligram Kft, Budapest, (2006), novellák, CD-ROM melléklettel.
• Egy csecsemő emlékiratai, Kalligram kiadó, Budapest, (2007).
• Lehetőségek könyve, Kalligram kiadó, Budapest, (2007). A Vigasztalások könyvének folytatása.
• Feliratok a fehér égen, Pesti Kalligram kiadó, Budapest, 2008, Válogatott, írások, esszék, blogok.
• Nekem az ég – Hazafutás, Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2009. ISBN 9788081011924

Antológiák

• Isten tenyerén ülünk, Magvető kiadó, Budapest, (1980), Fiatal írók antológiája.
• Dinamit, Magvető kiadó, Budapest, (1983), Drámaantológia.
• A Napló, Minerva Kft, Budapest, (1990), 1977-1982 válogatás, fotókkal.
• Itt nincsenek pillangók?, PolgART kiadó, Budapest, (2000), mai zsidó próza,Für Emil illusztrációival..
• A mi nyelvünk, Tinta könyvkiadó, Budapest, (2003), Íróink és költőink a magyar nyelvről.
• Vallomások, Tinta könyvkiadó, Budapest, (2009), Íróink és költőink a magyar nyelvről, összeállította Grétsy László dr.

Idegen nyelven megjelent művei

• Mihály Kornis: Vater siegt. Übersetz von Hans Skirecki In Erkundungen II, 21 ungarische Erzähler. Verlag Volk und Welt, Berlin, (1983).
• Petition In The Portable Lower East Side. Eastern Europe. Winter/Summer, USA, (1986).
• Vater siegt In Liebe. Ungarische Kurzprosa aus dem 20. jahrhundert, Corvina, (1993).
• Father Makes Good. Translated by Judith Sollosy In Common Knowledge, Spring 1997, V6, N1, Oxford University Press, (1997).
• Cmentarz In Z wegierskiego na nasze. Fundacja Literatura Swiatowa, (1998).
• Der Held unserer Geschichte, Rowohlt, Berlin, (1999), roman, fordította Christina Viragh.
• Le cimetière juif, In: La Nouvelle Revue Française, (2003), fordította Ertl István.

Színházi művek

• A Kádár házaspár, Új Színház, Budapest, (2000). Rendező Ács János.
• Körmagyar, író.
  • Bemutató: Vígszinház, Budapest, (1989), rendező Horvai István.
  • Bemutató: Nemzeti Színház, Pécs, (1993), rendező Ditzendy Attila.
  • Bemutató: Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, (1999), rendező Horváth Péter.
  • Bemutató: Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, (1999), rendező Telihay Péter.
  • Bemutató: Pesti Színház, 2007. szeptember 29.

Színházi tevékenységeiből

• Shakespeare: Sok hűhó semmiért, bemutató, 1999. szeptember 26. Vígszínház, színpadra alkalmazta.

Rádiós rendezéseiből

A rádióban eredeti nevén, Kertész Mihályként dolgozik.

Mesterkurzusai

• Mit tehetünk magunkért?, PAX Televíziós sorozat.
• Magyar Író Akadémia, előadássorozat az írás mesterségéről.
• Írás és életforma - MÍA Tanterv

Publicisztika

• Az Apokalipszis diszkrét bája, Filmvilág folyóirat, (1985, Június).
• Zongorista a háztetőn, Filmvilág folyóirat, (1985, Július).
• Big Brother - avagy mit nem szabad tudni?, Kritika, (2002). 11. sz. 3-8. p.

Hangoskönyvek

• Mit tehetünk magunkért? Az ember belső lehetőségei., (2005). A Mesterkurzus anyaga, Balogh Béla, Kornis Mihály, Müller Péter, Popper Péter előadásai.
• Végre élsz, Pesti Kalligram Kft, Budapest, (2006), novellák, CD-ROM melléklettel.
• Kornis Mihály felolvas, részletek a hangoskönyvekből Kornis Mihály előadásában.
• Vigasztalások könyve, Tericum kiadó, Budapest, 2004. Mp3 melléklettel, vagy audio CD-vel, ISBN 9638453931,

Filmek

• Kádár János utolsó beszéde, (2005), író, szereplő.
• Poggyászunk Kádár János, (2005), TV film, rendező.

Díjak

• Legjobb magyar dráma díja, (1981).
• Déry Tibor-díj, (1986).
• Az Év könyve jutalom, (1987).
• Színikritikusok díja, (1988).
• József Attila-díj, (1989).
• Soros életműdíj (1992).
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, (1995).
• Soros alapítvány díja, (1995).
• Szép Ernő-jutalom, Életműdíj, (1999).

Interjúk

• Kornis Mihály három titka
• A szó hatalma - HETEK, 2007. december 21.
• A könyv, amivé az életemet formálni szeretném, LETTRE 2009. Ősz.

Források

• Kornis Mihály rövid életrajz
• Kornis Mihály honlapja
• Magyar Irodalom-HUNLIT
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés

További információk

• Online antikvárium
• Fotógaléria
• Strand - Kornis Mihály blogja
• Rendhagyó irodalomóra Kornissal
• Kornis Mihály idézetei