Korallgarnéla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Korallgarnéla
Stenopus hispidus 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrend: Pleocyemata
Alrendág: Stenopodidea
Család: Stenopodidae
Nem: Stenopus
Faj: S. hispidus
Tudományos név
Stenopus hispidus
(Olivier, 1811)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Korallgarnéla témájú kategóriát.

A korallgarnéla (Stenopus hispidus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül a Stenopodidae családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korallgarnéla a korallzátonyokat övező sekély tengerekben a trópusokon mindenütt előfordul az Antilláktól egészen Új-Zéland északi szigetéig. Jelentős állománya él például az ausztrál Nagy-korallzátonyon. Az akvaristák szívesen tartanak korallgarnélát.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korallgarnéla hossza 6 centiméter. A nőstény jóval nagyobb, mint a hím. Öt pár lába van (az ollókkal együtt). A tapogatói három ágra oszlanak, és igen hosszúak. A garnéla velük integet, így magához csalva a tisztításra vágyó halakat. A nagy méretű olló korallvörös-fehér színezete jelzi a halaknak a tisztogató tanya pontos helyét. A garnéla sebesen végighúzza ollóját a hal testén, majd a szájához emeli a táplálékot.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett állatok párban élnek, a fiatalok magányosak. A korallgarnéla a zátony egy előrenyúló korallága alatt, félig rejtve tanyázik, így védettséget élvez a ragadozókkal szemben. Tápláléka kisebb tengeri állatok, illetve a halak nyálkája és paraziták. A harmadik pár lábának megnagyobodott ollóját használja arra, hogy felszedegesse a halak kültakaróját borító szennyeződéseket és parazitákat, eközben belekóstol az állatot védő nyálkarétegbe is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. Egy nőstény több száz petét is cipelhet egyszerre, a hasoldalán. A felnőtté válásig, a lárvák körülbelül öt lárvastádiumon mennek keresztül.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6