Kopátsy Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kopátsy Sándor
Született1922. február 27.
Kaposvár
Elhunyt2020. november 8. (98 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaközgazdász
SablonWikidataSegítség

Kopátsy Sándor (Kaposvár, 1922. február 27. – Budapest, 2020. november 8.[3]) magyar közgazdász.

Életútja[szerkesztés]

Magyarország egyik legismertebb közgazdászának több mint fél évszázados pályája a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének megalkotásáig ível.

1922. február 27-én született Kaposváron. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is kidolgozott egy programot. Az 1956-os forradalom alatt az Országos Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszer mellőzött fekete báránya lett.

Dolgozott a Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, alapítója a Pénzügykutató Intézetnek. A hatvanas években szerzője és kezdeményezője volt a Magyarázom a mechanizmust című sorozatnak.

Élete utolsó éveiben Miskolcon lakott. A Deszkatemetőben helyezték végső nyugalomra, a Szentpáli István családi sírba.[4]

Hitvallása[szerkesztés]

Eddig közel 30 könyve jelent meg, amelyekben meggyőző és modern érvekkel támasztja alá Széchenyi István 170 évvel ezelőtt kimondott igazságát: „...a gazdaság legfontosabb értéke a kiművelt emberfő.” Hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén. Az új szemléletű társadalom pedig olyan új közgazdaságtant igényel, ami a fizikai mellett a szellemi tőkével is számol – sőt egyre inkább előtérbe helyezi a tehetséget, a minőségi képzést és a szakértelmet.

Új Közgazdaságtan, a minőség társadalma címmel 2011-ben jelent meg közgazdasági életművét összefoglaló könyve az Akadémiai Kiadónál.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Megjelent könyvei[szerkesztés]

  • Szövetkezeti ismeretek. Budapest, 1949
  • Néhány gondolat a termelői árrendszerrel kapcsolatban. Budapest, Pénzügykutatási intézet, 1969
  • Az állóeszközgazdálkodás néhány elvi problémája a szocializmusban. Budapest, Pénzügykutatási intézet, 1969
  • Hiánycikk, a vállalkozás. Budapest, Közgazdasági és jogi könyvkiadó, 1983
  • A vállalati teljesítmény mérésének problémái. Társszerző: Győri István. Budapest, 1987
  • Húsz év után. Budapest, Pénzügykutató RT, 1989
  • Levél a magyar reformerekhez. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989
  • Beszélgetések Adyval. Budapest, Száminform, 1992
  • A fogyasztói társadalom közgazdaságtana. Budapest, Privatizációs Kutatóintézet, 1993
  • Gazdaságpolitikai úttévesztés. Budapest, Privatizációs Kutatóintézet, 1993
  • KOPP – Viharban kanóc légy, ne gyertya (Aforizmák 1964–1984). Budapest, szerzői kiadás, 1993
  • Van kiút! Budapest, Belvárosi Könyvkiadó, 1995
  • A mi XX. századunk. Budapest, Belvárosi Könyvkiadó, 1996
  • Az elfelejtett falu. Magyarországért, most!; Belvárosi, Bp., 1996
  • Nyugat felé...: Az európai civilizáció története a Paradicsomtól Amerika felfedezéséig. Budapest, Kairosz–Növekedéskutató, 1998 (Miénk a 21. század)
  • T.E.T.T. A minőség társadalma. Budapest, Kairosz/Növekedéskutató, 2000
  • Harmadszor Nyugat felé. Budapest, C.E.T. Belvárosi Kiadó, 2001
  • Az igazi történelem. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2001
  • Kádár és kora. Budapest, C.E.T. Belvárosi Kiadó, 2001
  • Az Orbán-jelenség. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2002
  • A magyar marslakók titka. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2002
  • Beszélgetések Adyval (Nagyváradon). Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2002
  • Szerencsés ember – Börcsök Mária kérdezi Kopátsy Sándort. Társszerző: Börcsök Mária. Budapest, C.E.T. Belvárosi Kiadó, 2002
  • Viharban kanóc légy, ne gyertya (Aforizmák 1964–1984). Szentendre, Vincze Papírmerítő Műhely, 2003
  • Kállai kettős. Magyarország 1945–1990. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2005
  • Az emberi faj feladata. Kísérlet az objektív történelemszemléletre; Vincze Papírmerítő Műhely, Szentendre, 2006
  • „Az igazat mondd, ne csak a valódit” – 1956. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2006
  • Az emberi faj története; Mundus Novus, Bp., 2011 (Kopátsy Sándor művei)
  • Új közgazdaságtan. A minőség társadalma; Akadémiai, Bp., 2011 (JelenLét)
  • Történelemszemléletem. Társadalomfejlődési elemzések; Vincze Papírmerítő Műhely, Szentendre, 2013

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Kopátsy Sándor (magyar és angol nyelven), 2020. november 8. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  3. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  4. Végső búcsút vetteK Kopátsy Sándortól. MiNap.hu, 2020. november 19.

További információk[szerkesztés]

  • [1] Kopátsy Sándor hivatalos honlapja
  • Emlékkönyv Kopátsy Sándornak barátaitól, pályatársaitól, tanítványaitól; szerk. Demcsák Mária; Pénzügykutató Rt.–Privatizációs Kutatóintézet–TVK Rt., Bp., 1997