Kopolimer
Az egynél többfajta monomerből felépülő polimerláncokat kopolimereknek nevezik. A kopolimerek tulajdonságait nagyban meghatározza a komponensek aránya, milyensége, valamint a lánc szerkezeti felépítése.
Kopolimerek jelentősége [szerkesztés]
A kopolimerizáció ipari szempontból rendkívül jelentős. Számos műgyanta, kaucsuk, lakk és szintetikus szál kopolimer. A kopolimerizáció nagymértékben bővíti a műanyagok választékát. A kopolimerizáció célja olyan műanyagok előállítása, amelyek fizikomechanikai és egyéb tulajdonságai jobbak, mint a megfelelő homopolimereké. Példaképp a polietilén kitűnő fagyállóságú kaucsuk lenne, de nagy kristályosodási hajlama miatt amorf állapotban nem stabil. Propilén egységek beépítése a polimerláncba megbontja a polimerlánc szabályosságát és a kristályosodási hajlam megszűnik. Az így nyert etilén-propilén kopolimerek kitűnő kaucsukok.[1]
Kopolimerek felépítése [szerkesztés]
A kopolimerizáció során a makromolekula felépítése szempontjából négy altípust lehet létrehozni:
- Monomeregységenként szabályosan váltakozó, úgynevezett alternáló kopolimert
- Monomeregységenként szabálytalanul váltakozó, úgynevezett statisztikus kopolimert
- Szakaszos, vagy más néven blokk-kopolimereket, melyekben a komponensek azonos monomerből álló hosszabb egységekben találhatók és ezek kapcsolódnak egymáshoz
- Ojtásos kopolimert, amely esetében az egyik alapmolekulából felépített láncra utólag, elágazásként viszik rá a másik alapmolekulából felépített láncot.[2]
