Koppenhága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kopenhagen Hauptbahnhof szócikkből átirányítva)
Koppenhága
København
Copenhagen Collage.jpg
Koppenhága címere
Koppenhága címere
Közigazgatás
Ország  Dánia
Régió Hovedstaden régió
Község Koppenhága község
Rang főváros
Alapítás éve 1167
Polgármester Frank Jensen
Irányítószám 1050–1778, 2100, 2200, 2300, 2400, 2450
Népesség
Teljes népesség 1 246 611 fő (2014. jan 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 24 m
Terület
Összesen 77,20 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Koppenhága (Dánia)
Koppenhága
Koppenhága
Pozíció Dánia térképén
é. sz. 55° 40′ 34″, k. h. 12° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 55° 40′ 34″, k. h. 12° 34′ 08″
Koppenhága weboldala

Koppenhága (dánul: Sound København) Dánia fővárosa és 1 230 728 lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.[2] Sjælland és Amager szigetén fekszik.

Az először a 11. században említett település a 15. század elején lett Dánia fővárosa. A 17. században, IV. Keresztély dán király uralkodása alatt jelentős regionális központtá fejlődött. Az Øresund híd elkészülte (2000) után Koppenhága az egyre erőteljesebben integrálódó Øresund régió központjává vált, és a svédországi Malmővel egyre inkább egységes várostérséget alkot.

Koppenhága számos nemzetközi felmérés és rangsor alapján fontos kulturális, üzleti, média és tudományos központ. A legfontosabb gazdasági szektorok az élettudományok, az információs technológia és a szállítás; a kutatás-fejlesztés jelentős szerepet játszik a város gazdaságában. Stratégiai elhelyezkedése és kiváló infrastruktúrája – többek között Skandinávia legforgalmasabb repülőtere, amely a városközponttól vasúton 14 perc alatt elérhető – regionális központtá, regionális székhelyek[3] és konferenciák kedvelt helyszínévé tette.

Több különböző felmérés is a legmagasabb életminőséget kínáló városok közé sorolta.[4][5][6][7] A világ egyik legkörnyezetbarátabb városának is tartják. A belső kikötőben olyan tiszta a víz, hogy úszni lehet benne, a lakosok 35%-a pedig kerékpárral jár munkába, naponta összesen 1,2 millió kilométert tekerve.[8]

Az ezredforduló óta Koppenhága gyors város- és kulturális fejlődésen megy keresztül.[9] Ez részben a kulturális létesítményekbe és infrastruktúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint sikeres formatervezők, mesterszakácsok és építészek új hullámának köszönhető.[5] 2010-ben Koppenhága a világ 10. legdrágább városa a Forbes magazin szerint.[10]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága Sjælland keleti partján, részben Amager szigetén, valamint egy sor a kettő között fekvő kisebb-nagyobb szigeten (Slotsholmen, illetve a Holmen szigetei) fekszik. Keleti irányból az Øresund (A Dániát Svédországtól elválasztó, a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő tengerszoros) határolja. A szoros túlpartján a svéd Malmö és Landskrona városok találhatók.

A város az Øresund régiónak is része, amely a dán oldalon Sjælland, Lolland, Falster, Møn és Bornholm szigeteket, Svédországban pedig Skåne megyét foglalja magában.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlatra négy jól elkülönülő évszak jellemző. A hőmérséklet az év folyamán jelentősen változik, különösen a téli időszakban. A legmelegebb hónap a július csaknem 20 °C-os középhőmérséklettel, a leghidegebb pedig a február 0 °C alatti átlaggal.[11]


Koppenhága éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,0 3,0 6,0 11,0 16,0 19,0 21,0 21,0 17,0 12,0 6,0 4,0 11,0
Átlaghőmérséklet (°C) 0,1 −0,1 2,0 5,7 10,9 15,1 16,4 16,3 13,2 9,5 5,1 1,8 8,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,0 −2,0 0,0 3,0 7,0 11,0 13,0 13,0 10,0 7,0 3,0 0,0 5,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 28 20 20 22 29 38 38 42 42 37 32 28 613
Havi napsütéses órák száma 45 67 110 168 217 218 202 193 133 90 55 42 1539
Forrás: [12]


Parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhágában sok kisebb-nagyobb park található. Ilyen például a Rosenborg kastély parkja, a Kongens Have, amely az ország legrégebbi királyi parkja; kialakítását IV. Keresztély rendelte el 1606-ban. Évente 2,5 millióan keresik fel; nyáron ellepik a napozók, piknikezők és labdázók. A szoborkertként is funkcionáló park nyáron időszaki kiállításoknak is helyet ad.[13] Szintén a belvárosban található a Botanikus kert, amely különösen a Carlsberg alapítója, J. C. Jacobsen által adományozott 19. századi üvegházakról jellegzetes.[14] A város legnagyobb partja az 58 hektáros Fælledparken. Népszerű sporthelyszín, emellett számos eseménynek ad otthont, mint az operaszezont megnyitó ingyenes opereaelőadás, más szabadtéri koncertek, karnevál, május 1-jei ünnepségek és a Copenhagen Historic Grand Prix nevű veteránautó-verseny.[15] Történelmi zöldterület a város északi található Kastellet, egy jó állapotban fennmaradt reneszánsz erőd, amely ma elsősorban parkként szolgál. Szintén népszerű a Frederiksberg Have, egy 32 hektáros romantikus angolpark, amely szürke gémeknek és más víziszárnyasoknak is otthont ad. A parkból láthatók a szomszédos Koppenhágai állatkert elefántjai és a Norman Foster által tervezett elefántház.

Strandok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága és környéke három, összesen 8 km hosszú homokos tengerparttal rendelkezik, amelyek kerékpárral fél órán belül elérhetők a városközpontból. Ezek közé tartozik az Amager Strandpark, amelyet 2005-ben nyitottak meg, és többek között egy 2 km hosszú mesterséges szigetből és összesen 4,6 km hosszú strandból áll.[16] A belvárostól kerékpárral 15 perc alatt, metróval néhány perc alatt megközelíthető.

A strandokat kikötői fürdők hálózata egészíti ki a város vízpartjain. Az első és legnépszerűbb ezek közül az Islands Bryggénél található, melynek a kialakítása nemzetközi elismerést aratott.[17][18]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága a 19. század végén

A kezdetektől a fővárossá válásig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhágát I. Svend dán király és fia, II. Knut alapította 1000 körül. Egyszerű halászfalu volt egészen a 12. századig.

I. Valdemár dán király 1160-ban tanácsadóját, Absalon püspököt (aki abban az időben Roskilde, később pedig Lund érseke volt) bízta meg a feladattal, hogy várost építsen Sjælland keleti partján, az Øresund védelmére. 1160-1167 között Absalon egy kis várat építtetett Slotsholmen szigetén. (A vár 1907-ben feltárt romjai ma is láthatók a Christiansborg palota alatt.) A 12. században a tengerszoros menti stratégiai fekvésének és kiváló kikötőjének köszönhetően gyorsan fejlődött a település: míg Absalon idejében csak egy kis halászfalu volt, 1254-ben már városi kiváltságlevelet kapott Jakob Erlandsen püspöktől.[19]

1369-ben Absalon kis várát megtámadták és lerombolták a Hanza-szövetség csapatai. 1410-ben romjain felépült a Koppenhágai vár, amelynek első királyi lakója Pomerániai VII. Erik lett 1417-ben. 1443-ban Roskilde helyett Koppenhága lett Dánia fővárosa. Kedvező fekvésének köszönhetően jelentősége folyamatosan nőtt mind kereskedelmi kikötőként, mind katonai és politikai központként.[19]

Fejlődés és csapások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első király, akit a városban koronáztak, I. Keresztély, az Oldenburg-ház megalapítója volt 1449-ben. Ő alapította meg Dánia első egyetemét, a Koppenhágai Egyetemet 1479-ben. A reformáció 1536-ban, III. Keresztély uralkodása alatt érte el Dániát és Koppenhágat.

1583-ban jött létre a világ első szórakoztató parkja, a Bakken a várostól északra található Klampenborgban, amikor egy természetes forrást fedeztek fel a Dyrehave (vadaspark) területén. A vidámpark IV. Keresztély (1588-1648) uralkodása alatt épült ki játékokkal és éttermekkel. IV. Keresztély nevéhez egyébként Koppenhága történetének legjelentősebb vállalkozásai fűződnek: ekkor épült többek között a Rosenborg kastély, a Kerek torony, a Børsen (a tőzsde régi épülete), Christianshavn városrész és csatornái, illetve a Kastellet.[19] 1658-69-ben a svédek megostromolták a várost.

A 18. században a város gazdasága fellendült, mivel erősödött az Øresund forgalma, nőttek az adóbevételek és bővült a kereskedelem. A várost azonban több csapás is érte ebben az időszakban. 1711-ben a bubópestis a lakosság csaknem egyharmadát elpusztította. 1728-ban több tűzvész ütött ki, amelyek hatalmas pusztítást végeztek, így mire 1737-ben befejeződött az újjáépítés, Koppenhága középkori arculata jelentős változáson ment keresztül. 1748-ban megnyílt a Dán Királyi Színház, amely azóta folyamatosan ugyanazon a helyen, a Kongens Nytorvon működik.[19]

V. Frigyes király nevéhez főződik Frederiksstad felépítése 1748-tól kezdve, amellyel az Oldenburg-ház trónra lépésének háromszázadik évfordulójára emlékezett. Az arisztokraták és nemesi családok palotáinak helyet adó vízparti városrész központi eleme az Amalienborg palota, amely ma a dán királyi család rezidenciája. A projekt 1760-ban fejeződött be. Ő alapította az ország első nyilvános, ingyenes kórházát is, amelyet 1757-ben a király születésnapján nyitottak meg. 1794-ben az első Christiansborg palota leégett, ezért VII. Keresztély királynak az Amalienborg palotába kellett költöznie, amely azóta a királyi család állandó lakhelyévé vált.

A napóleoni háborúk során Koppenhága két csatát is elszenvedett. Az első, 1801-es Koppenhágai csatát az angol flottával vívták a város kikötőjében, ahol a dánok súlyos veszteségeket szenvedtek: 2000 ember halt meg és ugyanennyi fogságba esett, és a flotta is súlyos károkat szenvedett. 1807-ben a második Koppenhágai csatában az angolok magát Koppenhágát ágyúzták, ami súlyos károkkal járt a városra nézve.[19]

Barack Obama a COP15 plenáris ülésén (2009. december 18.)

A 19. századtól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. világháború alatt Koppenhága - az ország többi részével együtt - német megszállás alá került.

A világháború óta a város dinamikus fejlődésen ment át, az 1970-es években az ún. ötujjú tervnek megfelelően. 2000 óta Koppenhágát és a svédországi Malmőt a díjköteles Øresund híd köti össze. A hídnak köszönhetően a város egy nagyobb várostérség központja lett, átalakult a közlekedési hálózat, és Amager szigetén jelentős fejlesztések indultak. 2009-ben itt rendezték a COP15 klímakonferenciát.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága és a környező községek

A szűken vett, félmilliós város közigazgatási szempontból Koppenhága községhez tartozik. Területileg ezen belül, enklávéként helyezkedik el Frederiksberg városa, amely közigazgatásilag önálló községet alkot.

Kerületek és városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága község 10 kerületre oszlik, amelyek közigazgatási, statisztikai és adózási szerepet játszanak. Minden kerületnek van képviselő-testülete, de Indre Bynek – amely Christianshavnt is magába foglalja – kettő van, akárcsak Vesterbro/Kongens Enghavénak (Vesterbro és Kongens Enghave).

2006-ig 15 kerület volt. Ezen kívül számos nem hivatalos városrész és terület van a városban, például Christiania vagy Ørestad.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága Észak-Európa legsűrűbben lakott területeinek központjában helyezkedik el, és egy dinamikus térség, az Øresund régió gazdasági központja. 300 km-es körzetében 9 millió ember él és dolgozik, így munkaerő tekintetében Skandinávia legjobban ellátott városa.

A város fontos célpontja a nemzetközi cégeknek. Jelenleg több, mint 2200 külföldi vállalat van jelen, és sokan közülük Koppenhágát választották a skandináv térségben való megjelenéshez. 2004-ben a harmadik legtöbb vállalati központot vonzotta az európai városok közül, London és Párizs után. A térség számos technológia-intenzív vállalkozást koncentrál, különösen a gyógyszeripar, a vegyipar, a biotechnológia, valamint az információ-technológia és a telekommunikáció területén.[20]

Lakóinak 32,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 80%-uk beszél angolul. A foglalkoztatottak 62,5%-a a tudásintenzív ágazatokban dolgozik, ami európai viszonylatban is egyedülálló. Az egy főre jutó GDP 2004-ben 56 000 euró volt.[21]

Városfejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ötujjú terv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozgólépcsők az egyik metróállomáson

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főpályaudvar keleti oldala

A közösségi közlekedést az elővárosi vasút (S-tog), az autóbusz-hálózat és a metró biztosítja.

A hálózat gerincét az S-tog vonalak adják, amelyek a város és agglomerációja nagy részét lefedik, és legfontosabb csomópontjuk a Koppenhágai főpályaudvar. Az S-tog hálózatot regionális vasutak egészítik ki, amelyek többek között a repülőteret, Helsingørt és Malmőt is összekötik a várossal. A városnak több skandináv és más európai várossal van közvetlen vasúti összeköttetése.[22]

A 2002-ben átadott és azóta kibővített koppenhágai metrónak jelenleg két vonala van, amelyeken összesen 22 állomás található. Mindkettő Vanløséből indul, másik végállomásuk pedig az Amager szigetén található Vestamagernél, illetve a Koppenhágai repülőtérnél van. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett.[23] Tervezik egy újabb, gyűrűirányú vonal kiépítését is, ami 2018-ra készülhet el.[24]

A kikötőben sűrű menetrend szerint közlekedő, masszív, gyorsjárású vízibuszok élénk utasforgalmat bonyolítanak le az észak-déli tengely mentén.

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága az európai utak rendszerébe is bekapcsolódik:[22] érinti az E20-as, az E55-ös és az E47-es útvonal. 2000 óta az Øresund híd közvetlen közúti és vasúti összeköttetést biztosít a svédországi Malmö felé.

Kerékpáros közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerékpárok a főpályaudvarnál

Koppenhágát a világ egyik leginkább kerékpárosbarát városaként ismerik.[25]

A kerékpáros infrastruktúra jól kiépített. Az egyértelműen jelzett kerékpársávok behálózzák az egész várost:[25] összesen 350 km kerékpárút és 40 km zöld kerékpárút (jellemzően parkokban, vízparton vezetett rekreációs célú gyalog- és kerékpárút[26]) áll a közlekedők rendelkezésére.[27] Minden útfelújításnak részét képezi a kerékpáros infrastruktúra kiépítése is. Az önkormányzat nyilvános és ingyenes kerékpárkölcsönző rendszert működtet a belvárosban, a kölcsönzéshez csak egy 20 koronás letétre van szükség, amit a kerékpár leadásakor visszatérítenek.[25]

A fejlett kerékpáros kultúrát jelzi, hogy az emberek 35%-a kerékpárral jár munkába, és a város lakói összesen 1,2 millió kilométert kerékpároznak naponta.[8] A város vezetése azt tűzte ki célul, hogy 2015-re a biciklivel munkába és iskolába járók aránya elérje az 50%-ot. A kerékpározás magas aránya jelentős hasznokkal jár a város számára, például a közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás jóval alacsonyabb mint más hasonló méretű városokban.[27]

Repülőterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhágának két repülőtere van; a nemzetközi a Koppenhágai repülőtér, ahonnan a világ 129 úticélja érhető el.[22]

Kikötő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost nemzetközi komp- és hajójáratok is érintik.[22]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága az 1990-es évek vége óta kedves skandináv fővárosból vibráló, nemzetközi jelentőségű központtá fejlődött, amelyet Amszterdammal és Barcelonával említenek egy lapon.[21] Ez az infrastruktúrába és a kultúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint dán építészek, formatervezők és mesterszakácsok egy új, sikeres generációjának köszönhető.[5][28]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Christiania egyik utcája
Az operaház a kikötő felől, este

Koppenhága főbb nevezetességei:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága számos sportegyesülettel büszkélkedhet. A város két leghíresebb labdarúgócsapata a Brøndby IF (melynek otthona a Brøndby stadion Brøndbyben) és az FC København (pályája az østerbrói Parken Stadion). A másodosztályban is játszanak koppenhágai csapatok, köztük a Lyngby BK, az AB és a Frem.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága a következő városokkal írt alá partnerségi megállapodást[29]:

 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.statistikbanken.dk/BEF44, 2014
  2. Location and size (angol nyelven). visitcopenhagen.com. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  3. Copenhagen region ranks 3rd in Western Europe for attracting head offices (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs of Denmark – Embassy of Denmark, Ottawa. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  4. A great place to live (angol nyelven). Invest in Denmark. Ministry of Foreign Affairs of Denmark, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  5. ^ a b c Stuart Husband: #2: Copenhagen is Scandinavia's most desirable city (angol nyelven). The New York Times, 2007. június 19. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  6. Vidya Ram: Europe's 10 Best Places To Live (angol nyelven). Forbes magazin, 2008. július 21. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  7. Copenhagen (angol nyelven). Monocle. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  8. ^ a b Fakta om cykelbyen København (dán nyelven). Koppenhága község, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  9. Gerald Traufetter: Coole Boomtowns (német nyelven) (pdf). Spiegel Special, 2008. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  10. Francesca Levy: The World's Most Expensive Cities For Expats (angol nyelven). Forbes magazin, 2010. június 29. [2012. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  11. Weather (angol nyelven). visitcopenhagen.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
  12. Copenhagen, DK (angol nyelven). MSN Weather, 2009. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  13. The King's Gardens (angol nyelven). Ministry of Finance – Palaces and Properties Agency, 2009. augusztus 27. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  14. Botanisk Have (dán nyelven). Carlsberg. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  15. Fælledparken (dán nyelven). AOK, 2007. november 15. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  16. Claus Venlov: Hotspot på Amager Strandpark (dán nyelven). Go'Motion. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  17. Copenhagen Havnebad - Kalvebod, Denmark (angol nyelven). e-architect. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  18. Bjarke Ingels Group (BIG) (angol nyelven). architecture-page. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  19. ^ a b c d e Brief History about Copenhagen (angol nyelven). Copenhagen-Portal. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  20. Why Copenhagen? (angol nyelven). Copenhagen Capacity, 2006. február 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  21. ^ a b Manfred Ertel: Coole Boomtowns (német nyelven). Spiegel Special, 2008. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  22. ^ a b c d Transportation (angol nyelven). visitcopenhagen.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
  23. Copenhagen Metro – the history (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  24. Construction (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  25. ^ a b c 11 most bycicle friendly cities in the world (angol nyelven). Virgin Vacations, 2009. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  26. Grønne cykelruter (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  27. ^ a b København - cyklernes by (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 2. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  28. Kopenhagen entdecken (német nyelven). Baumeister, 2009. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  29. Koppenhága nemzetközi kapcsolatai (2006. december 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző:
Luxembourg
Európa kulturális városa
1996
Következő:
Szaloniki