Konyár
| Konyár | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Derecskei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vig Szilárd (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4133 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2053 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 41,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 19′, k. h. 21° 40′Koordináták: é. sz. 47° 19′, k. h. 21° 40′ | |||
 Konyár
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Konyár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Konyár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Konyár község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Debrecentől mintegy 30 kilométerre délre fekszik, az észak-alföldi régióban.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hajdúbagos, északkelet és kelet felől Hosszúpályi, délkelet felől Esztár, dél felől Hencida és Gáborján, délnyugat felől Szentpéterszeg, északnyugat felől pedig Derecske.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4811-es út, ezen érhető el Derecske és Esztár felől is.
A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Konyár vasútállomás a belterület központi részének északnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4811-es útból kiágazó 48 312-es számú mellékút teszi lehetővé. (A vasútnak egyébként van egy Konyári Sóstófürdő nevű megállóhelye is, de az már Hosszúpályi területén található.)
Története[szerkesztés]
Konyár az álmosdi Chyre nemzetség ősi birtoka volt.
A XVI. században birtokos volt itt a henczidai Bacsó, a Kállay, és a Csáky család is.
1605-ben Bocskaitól szabadalomlevelet kapott a település.
1660 és 1690 között a község a törököktől sokat szenvedett.
1745-ben a település földesura a herczeg Eszterházy család volt.
A falu határán húzódott keresztül az ún. Ördögárok is.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Forrás |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Dr. Fülep László | független | [3] |
| 1994–1998 | [4] | ||
| 1998–2002 | [5] | ||
| 2002–2006 | Dr. Nédics István | független | [6] |
| 2006–2010 | Dr. Fülep László | független | [7] |
| 2010–2014 | Fidesz | [8] | |
| 2014–2019 | Vig Szilárd | független | [9] |
| 2019-től | [10] |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2145 | 2182 | 2183 | 2087 | 2057 | 2053 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 8,7% cigánynak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 44,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 33,5% (15,6% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,1% ukránnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,2% volt református, 1,9% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 29% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A XVIII. században épült református templom. A templomot az Európai Unió támogatásával 2006-ban felújították.
- Látnivalói közt említhető még a közelmúltban újjáépült Művelődési Ház.
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
- A nevezetességek közé tartoznak a rendszeresen megrendezett konyári falunapok is.
- A Kurucz Albertről elnevezett konyári falumúzeum.
- A 2020-ban felújított konyári tájház
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1920. február 10-én Tibor Alfréd magyar-amerikai szobrász.
- Itt született 1945. szeptember 21-jén Németh László színművész.
- Itt született 1949. április 1-jén Németh Tibor bábművész, színész.
- Itt született 1925. január 16-án Dr Kurucz Albert kántor tanító, néprajzkutató, a debreceni Tanítóképző Főiskola helyettes igazgatója, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)19önkválnevű lábjegyzeteknek - ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Konyár Helységnévtár
- ↑ Konyár Helységnévtár
