Kontinuum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kontinuum lehet bármi, ami nem hirtelen, hanem folyamatos változású. A fogalom használatos fizikai, matematikai, filozófiai, pszichológiai, játék-, zenei, vallási, kulturális értelemben egyaránt.

Kontinuumok mechanikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kontinuumok mechanikája a tárgyat folyamatosnak tekinti, mely a saját határfelületein belüli teret teljesen kitölti, nem pontokként kezeli, bár atomokból áll, függetlenül a koordináta-rendszertől, melyben leírja.

A kontinuumok mechanikája a következő területekre oszlik:

  • szilárd testek mechanikája, mely áll: rugalmas anyagok mechanikájából és plasztikus anyagok mechanikájából,
  • folyadékok mechanikája, mely áll: nem newtoni folyadékok mechanikájából és newtoni folyadékok mechanikájából.

Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rheológia tudományága magában foglalja a plasztikus anyagok mechanikáját, és a nem newtoni anyagok mechanikáját.
A folyadék alatt közeget értünk, mely lehet folyékony, vagy gáz halmazállapotú. A folyadék nem csak a saját határain belüli, hanem az edény terét is részben, vagy egészben kitölti.
Newtoni folyadék: melyben a nyírófeszültség egyenesen arányos a nyírás síkjára merőleges sebesség gradienssel.

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Continuum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Continuum-mechanics című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.