Kontinensek és országok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kontinensek száma különböző felosztás szerint
New York, a világ legerősebb gazdasági hatalmának számító USA gazdasági központja.

A Föld kontinensekre történő felosztásában nincs elfogadott konszenzus, különböző felfogások szerint a kontinensek száma 4 és 7 között van. (Lásd a jobboldali térképet!) A legmagasabb szintű területi egységek számának meghatározása a folyamatosan változó politikai helyzet miatt szintén bizonytalan – 260 körül van. A 260 területi egység közül: 193 független ország, 4 társult ország, 8 de facto ország, 1 nemzetközi terület (az Antarktisz), 3 vitatott államiságú terület, 51 pedig külbirtok (melyek közül 19 lakatlan).

Európa népességének változása 2006-ban

A Föld legnagyobb területű és népességű kontinense Ázsia, a legnagyobb területű országa Oroszország, a legnagyobb népességű országok pedig Kína és India. A Föld legnagyobb népsűrűségű kontinense is Ázsia, a legritkábban lakott pedig Ausztrália és Óceánia. A Föld jelentősebb országai közül a legnagyobb népsűrűségűek Banglades, Tajvan, Dél-Korea és Hollandia (400 fő/km² fölött), a legkisebb népsűrűségűek pedig Nyugat-Szahara és Mongólia (2 fő/km² alatt). A Föld legnépesebb városai Tokió, New York, São Paulo és Mexikóváros, amelyek egyben Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és Mexikó központjai is. (Bár az USA és Brazília esetében nem ezek a hivatalos fővárosok.) A Föld népessége mindenütt folyamatosan nő, kivéve a közép-európai és kelet-európai országokat, amelyek lakossága csökken.

Az egy főre eső GDP alapján – a PPP (vásárlóerő-paritás) szerint számítva – a Föld leggazdagabb kontinense Észak-Amerika (25 263 USD/fő), a Föld leggazdagabb országai pedig Luxemburg, Norvégia és az Amerikai Egyesült Államok (40 000 USD/fő fölött). A legszegényebb kontinens Afrika (2000 USD/fő), a legszegényebb országok pedig Kelet-Timor, Szomália és Malawi, amelyekben az egy főre eső éves GDP 600 USD alatti. A Föld legfőbb gazdasági hatalmai az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Japán és Brazília. Kína ma a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága.

Az egyes országok részletes területi, népességi és gazdasági adatait lásd a következő szócikkekben: Európa országai, Ázsia országai, Afrika országai, Észak-Amerika országai, Dél-Amerika országai, Ausztrália és Óceánia országai, az Antarktisz területei.

A kontinensek fő adatai[szerkesztés]

Kontinens Független
országok
száma
Társult
országok
száma
De facto
országok
száma
Vitatott
területek
száma
Nemzetközi
terület
Külbirtokok
száma
Terület
(km2)
Lakosságszám
(2005)[K 1]
Népsűrűség
(fő/km)2
GDP/PPP
(USD/fő)
(2005)
Európa 44 0 4 1 0 5 10 395 504 690 000 000[K 2] 66 17 000
Ázsia 46 0 3 1 0 3 31 027 230 3 998 000 000[K 3] 128 4 500
Afrika 53 0 1 1 0 3 30 368 609 911 000 000 30 2 000
Észak-Amerika 23 1 0 0 0 15 24 506 524 518 000 000 24 25 263
Dél-Amerika 12 0 0 0 0 1 17 846 954 376 000 000 21 7 300
Ausztrália és Óceánia 15 3 0 0 0 18 8 428 702 33 000 000 4 22 647
Antarktika 0 0 0 0 1 4 13 200 000 0 0 0
Összesen 193 4 8 3 1 49 125 378 019 8 001 000 000 52 7 692

Megjegyzések:

  1. A kontinensek lakosságának és népsűrűségének forrása: USA Népszámlálási Hivatala Archiválva 2003. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Oroszország ázsiai részének lakossága nélkül
  3. Oroszország ázsiai részének lakosságával

Európa országai[szerkesztés]

Független államok[szerkesztés]

A vastagon szedett országok tagjai az Európai Uniónak.

Kisebb európai területtel rendelkező ázsiai államok[szerkesztés]

Európához is sorolt egyéb ázsiai államok[szerkesztés]

Vitatott államiságú terület[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

Nem elismert, de facto államok[szerkesztés]

Megjegyzések Európa országaihoz[szerkesztés]

  1. Franciaország területének szerves részei Európán kívül: Francia Guyana Francia Guyana, Guadeloupe Guadeloupe, Martinique Martinique, Réunion Réunion.
  2. Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Uráltól nyugatra elterülő része Európához tartozik.
  3. Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira Madeira és az Azori-szigetek Azori-szigetek.
  4. Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: a Kanári-szigetek Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta és Melilla Melilla.
  5. Azerbajdzsán területének nagyobb része Ázsiában található.
  6. Grúzia területének egy része Ázsiában található.
  7. Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van.
  8. Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%).
  9. Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti.
  10. Örményország Ázsiában található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni.
  11. A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának tekintik, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  12. Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén, teljes egészében Ázsiában, azonban Európához szokás sorolni.
  13. Dán autonóm külső tartomány.
  14. Brit autonóm tengerentúli terület.
  15. a b c Brit koronatartozék.
  16. Nemzetközi jogilag Ciprus része. Ciprus szigetének északi részén található, teljes egészében Ázsiában, azonban Európához szokás sorolni.
  17. Nemzetközi jogilag Moldova része.
  18. a b Nemzetközi jogilag Grúzia része. Európa és Ázsia határán található.
  19. Nemzetközi jogilag Azerbajdzsán része, teljes egészében Ázsiában található, szokás azonban Európához is sorolni.
  20. Nemzetközi jogilag Szerbia része.

Ázsia országai[szerkesztés]

Független államok[szerkesztés]

A vastagon szedett országok tagjai az Európai Uniónak.

Kisebb ázsiai területtel rendelkező afrikai államok[szerkesztés]

Bizonytalan státuszú területek[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

El nem ismert, de facto államok[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. a b c d e Területének egy része Európában található.
  2. a b c d e Területe teljes egészben Ázsiában van, de Európához is szokás sorolni
  3. Területének egy része Afrikában található.
  4. Óceániához is szokás sorolni.
  5. Afrikai országnak számít, területének 6%-a van Ázsiában: Észak-Sínai és Dél-Sínai kormányzóságok.
  6. Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén.
  7. a b Ausztrália külső területe.
  8. Nemzetközi jogilag Ciprus része, csak Törökország ismeri el.
  9. Nemzetközi jogilag Azerbajdzsán része.
  10. Nemzetközi jogilag Kína része, 15 ország önálló államnak ismeri el.

Afrika országai[szerkesztés]

Független államok[szerkesztés]

Kisebb afrikai területtel rendelkező ázsiai és európai államok[szerkesztés]

Bizonytalan státuszú területek[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

Nem elismert, de facto államok[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Egyiptom területének 6%-a Ázsiában fekszik.
  2. Afrikai területe: Réunion Réunion.
  3. Afrikai területei: .
  4. Afrikai területe: Madeira Madeira.
  5. Afrikai területei: Ceuta, Kanári-szigetek Kanári-szigetek és Melilla Melilla.
  6. Bizonytalan státuszú terület, 43 ország független államnak ismeri el.
  7. Franciaország társult tengerentúli területe.
  8. Brit külbirtok.
  9. Brit külbirtok, hozzá tartozik még Ascension és Tristan da Cunha.
  10. Nemzetközi jogilag Szomália része.

Amerika országai[szerkesztés]

Észak- és Közép-Amerika országai[szerkesztés]

Független államok[szerkesztés]

Kisebb észak- és közép-amerikai területtel rendelkező európai államok[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Területének egy része Óceániában van: Hawaii Hawaii.
  2. Amerikai területei: Guadeloupe Guadeloupe és Martinique Martinique.
  3. a b USA-külbirtok.
  4. a b c d e f Brit külbirtok.
  5. a b c A Holland Királyság egyik tagországa.
  6. a b c  Hollandia különleges községe.
  7. Dán autonóm külső terület.
  8. USA társult állama.
  9. a b Franciaország területe.
  10. Franciaország társult területe.

Dél-Amerika országai[szerkesztés]

Független államok[szerkesztés]

Kisebb dél-amerikai területtel rendelkező európai államok[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. a b Területének egy része Óceániában van.
  2. Amerikai területei: Francia Guyana Francia Guyana.
  3. Brit külbirtok.

Ausztrália és Óceánia országai[szerkesztés]

Független államok[szerkesztés]

Kisebb óceániai területtel rendelkező amerikai és ázsiai államok[szerkesztés]

Óceániához is sorolt ázsiai államok[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

Megjegyzések Ausztrália és Óceánia országaihoz[szerkesztés]

  1. Óceániai területe: Hawaii Hawaii.
  2. Óceániai területe: Galápagos-szigetek.
  3. Óceániai területe: Húsvét-sziget.
  4. Óceániai területe: Nyugat-Pápua Nyugat-Pápua.
  5. a b c d e f g h i j Amerikai külbirtok.
  6. a b c Ausztrál külbirtok.
  7. Új-Zéland társult állama.
  8. a b c Francia külbirtok.
  9. a b USA társult állama.
  10. Brit külbirtok.
  11. Új zélandi külbirtok.

Antarktisz[szerkesztés]

Függő területek[szerkesztés]

Nem elismert területi igények[szerkesztés]

Megjegyzések az Antarktiszhoz[szerkesztés]

  1. Norvég külbirtok.
  2. Brit külbirtok.
  3. Francia külbirtok.
  4. Ausztrál külbirtok.
  5. A terület az antarktiszi el nem ismert francia területi igényt és az Antarktisz-egyezmény hatálya alá nem eső szigetcsoportokat tartalmazza; ez utóbbiakra a francia szuverenitás nem vitatott. A közigazgatási egység területe afrikai szigeteket is tartalmaz.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]