Konstantinápolyi ortodox egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Konstantinápolyi Ortodox Egyház szócikkből átirányítva)
Konstantinápolyi egyetemes patriarcátus
(Οικουμενικό Πατριαρχείο)
A konstantinápolyi pátriárka trónja
A konstantinápolyi pátriárka trónja

Vallás kereszténység
Felekezet ortodox
Eredet antiochiai ortodox egyház
Lelkészi vezető I. Bartolomeosz
Tisztsége pátriárka
Szertartás bizánci
Tagság 3 500 000 [forrás?]
Nyelv görög, angol
Státusz autokefál
Státusz kezdete 330
Fő terület Görögország, Törökország, USA, Magyarország
Székhely Isztambul, Törökország
Naptár javított juliánus, juliánus

A(z) Konstantinápolyi egyetemes patriarcátus hivatalos honlapja

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus más néven Kontsantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus vagy konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti patriarkátus egyike, ami tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg az antiochiai pátriárkának alárendelt egyház volt, 330-tól önálló, majd a második legfontosabb egyház lett belőle a Római Egyház után. Miután – ortodox szempontból nézve – a római katolikus egyház egésze 1054-ben kivált az egyetemes egyházból, a konstantinápolyi egyház foglalta el helyét mint tiszteletbeli első az egyházak között.

Az Oszmán Birodalom idején a konstantinápolyi pátriárka politikai szerepet is betöltött. Az Oszmán Birodalomban a lakosság vallási alapon volt felosztva (millet-rendszer), az egyik millet az ortodoxoké volt, ennek volt mindenkori vezetője a konstantinápolyi pátriárka.

Az ortodox egyházak közös összejövetelein mindig a konstantinápolyi pátriárka elnököl.

Mai kiterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kanonikus területe ma minimális az eredetihez képest, csak Törökország, Észak-Görögország és egyes földközi-tengeri görög szigetek tartoznak hozzá. A görög ortodox egyház autokefállá válásakor a Konstantinápolyi Patriarchátus javára lemondott a diaszpórában élő görögök egyházközösségeiről, így ők is a Patriarchátus joghatósága alá tartoznak. (így a magyarországi görögök is) A konstantinápolyi pátriárka kizárólagos jogot formál minden olyan területre, mely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez. Ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el.

Két autonóm ortodox egyház is hozzátartozik: az észt ortodox egyház és a finn ortodox egyház. Hozzá tartozik egyházjogilag a Görögországban található autonóm szerzetesi köztársaság, az Athosz-hegy.

Fennhatósága alá tartozó területek

Magyarországi jelenléte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az egyház a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusaként van jelen.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]