Konstantinápoly ostroma (626)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Konstantinápoly első ostroma 626-ban történt a szövetséges avar és perzsa seregek által, azonban az Arany sarokban történt szláv monoxylok kudarcba fulladt támadása után az ostromot leállították. Ez fordulatot jelentett mind a bizánci-perzsa háború menetében, mind az Avar Kaganátus kül- és belpolitikájában egyaránt.

626-ban a perzsa sereg útra kelt, hogy megkeresse és legyőzze Hérakleiosz bizánci császár csapatait és elfoglalja Konstantinápolyt. 626 nyarán a bizánci fővárost avar és szláv seregek kezdték ostromolni. A város azonban képes volt ellenállni az ostromnak a flotta segítségével, amely azt is megakadályozta, hogy a perzsák átkeljenek az európai oldalra. Az avaroknak félbe kellett hagyniuk az ostromot, és a perzsa sereg Shahrbaraz parancsnok vezetésével 627 elején Calcedoniából visszavonultak Szíriába. A bizánciak a sikert isteni beavatkozásnak tekintették.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hurbanič, M. 2008: Historické súvislosti a príčiny avarského útoku na Konštantínopol roku 626. Vojenská história 3/2008, 3-23.
  • Hurbanič, M. 2009: Posledná vojna antiky. Prešov.
  • Hurbanič, M. 2010: História a mýtus. Prešov.
  • Csiky, G. 2012: Konstantinápoly városfalai és a 626. évi avar ostrom. In: Kiss, P.-Piti, F.- Szabados, Gy. (szerk.): Középkortörténeti tanulmányok 7. Szeged, 165-183.