Konrad Witz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A csodálatos halászat (a genfi oltár egyik táblája, 1444)

Konrad Witz (Rottweil, 1400 körül - Bázel, 1446) dél-német és svájci reneszánsz festő a 15. század első felében. Egyik jeles képviselője a késő gótikának. A holland új művészet (ars nova) képviselői nagy hatással voltak rá, Robert Campin, Jan van Eyck, Rogier van der Weyden.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megmaradt művei a 19. században kerültek elő, a 20. század elejétől a svájci festészet egyik legnagyobb alakjaként tisztelik. Egyéni kvalitásait a valóság megfigyelésének biztonsága, a plasztikus és monumentális emberábrázolás, az előadásmód tömörítése, a természet és a belső tér festői eszközökben gazdag megjelenítése jelzi. Életéről csak annyit tudunk biztosan, hogy 1434 és 1444 közt Bázelben, 1444-ben pedig Genfben élt.

Két jelentős műve maradt fenn, az egyik a Szent Kristóf oltártábla (Basel, Kunstmuseum); a másik a Szent Péter oltárhoz, az ún. genfi oltárhoz tartozó Csodálatos halászat című képe, ez utóbbi másik három jelenettel együtt Genfben van, a Művészeti és Történeti Múzeumban (Musée d'Art et d'Histoire).

A csodálatos halászat című jelenet az első valóságos tájábrázolás a középkorban. Nem véletlenül mondja e kép kapcsán Ernst Gombrich, hogy a legradikálisabb újítók egyike a svájci Konrad Witz. Mit is látunk ezen a képen? Az apostolok halásznak, megjelenik Jézus és Szent Péter úszik felé. A biblia szerint a Galileai-tengernél játszódott le ez a jelenet, de a festő átteszi ezt a jelenetet a Genfi-tóhoz, az apostolok genfi halászemberek, akik a halászszerszámaikkal foglalkoznak, s igyekeznek csónakjukat egyensúlyban tartani. Szent Péter is szinte csak evickél a vízben, s itt jelenik meg Jézus monumentális, jóságos alakja a Genfi tóban. El lehet képzelni, hogy a genfi hívőkre mindez milyen frenetikus hatást gyakorolt, saját magukat, saját természeti környezetüket látták a jelenvaló Krisztussal. A bibliai történetet már ismerték hozzá János evangéliumából, az apostolok nem boldogultak a halfogással, de ahogy Krisztus megjelent, sikerült sok halat fogniok, s együtt megvacsoráztak a biblia szerint a Galileai-tenger partján, a festő nyomán végiggondolva a Genfi tó partján.

További mintegy 20 megmaradt műve közül 13 kép a bázeli Üdv tüköre oltárhoz (Heilspiegelaltar) tatozik, 1435 körül keletkezhettek. Két képe Berlinben, egy képe Dijonban van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konrad Witz témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Andor Győző kiadása, 1935. Konrad Witz szócikkét lásd 617. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • E. H. Gombrich: A művészet története. Budapest :Gloria Kiadó, 2002. Konrad Witz lásd 243-245. p.