Konnersreuthi Neumann Teréz
Therese Neumann, más néven Konnersreuthi Neumann Teréz (Konnersreuth, 1898. április 9. – 1962. szeptember 18.) a legismertebb női stigmatizált volt.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Szegény bajor családból származott, alkalmi munkából tartotta fenn magát, amíg mindenféle betegség el nem érte. Ezek miatt tehetetlenségre lett ítélve.[1]
1918. október 10-én egy tűzeset után lebénult, majd egy évvel később megvakult. Azonban három évvel később, csodával határos módon 1923. április 29-én, Lisieux-i Szent Teréz boldoggá avatásának napján azonban visszanyerte látását. 1926. március 5-én pedig, a nagyböjt első péntekjén szíve fölött seb jelent meg, amit ekkor még titokban tartott. 1926-ban különös látomásban volt része, látta Jézust három apostollal együtt az Olajfák hegyén, amely után minden nyavalyája nyomtalanul eltűnt. [1] Öröme azonban nem tarthatott sokáig, mert alig néhány nappal csodálatos gyógyulása után stigmák jelentek meg a testén. Húsvét szombatján arról számolt be, hogy látta Krisztus feltámadását. Ezután 32 éven át, minden pénteken átélte Jézus szenvedését, saját kínjai különösen nagypénteken fokozódtak. Gyakran került önkívületi állapotba, és ilyenkor nem németül, hanem a számára egyébként ismeretlen arámi nyelven beszélt. Teréz szenvedései mindig két napig tartottak, vasárnap reggelre teljesen rendbe jött, stigmáinak csupán hűlt helyét találta.
Állandó orvosi felügyelet alatt élt, lakóhelyének püspöke rendszeresen látogatta. 1922-től haláláig a szent ostyán kívül semmilyen más ételt nem vett magához, 1926-tól pedig már vizet sem ivott. 1927 júliusában egy orvos és négy ápolónő figyelte két héten át a nap 24 órájában, de csak azt tudták megállapítani, hogy az oltári szentségen kívül semmi mást nem evett, ennek ellenére nem lépett fel betegség, súlyveszteség vagy kiszáradás. Boldoggá avatása 2005-ben kezdődött.[2]

