Konkordancia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Konkordancia vagy harmónia általában a dolgok és tulajdonságaik (például színük, hangjuk), valamint alkotórészeik egymással és az egésszel való zavartalan, egymáshoz illeszkedő, összhangban lévő állapotát jelenti. A konkordancia fogalmát a geológiában a rétegtan használja a hézagmentesen, folytonosan települő üledékek jellemzésére.

Konkordancia a vitákban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konkordanciának (összhangnak) nevezzük a véleményegyezések (szerencsés és ritka) állapotát is.

Szó-statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konkordanciának nevezzük egy könyv vagy egyéb írásmű (legfontosabb) szavainak ábécébe szedett jegyzékét.

Mivel a számítógépes korszak előtt ilyen listák (indexek) készítése fáradságos volt, csak az igazán fontos szavak (például nevek, tárgyszavak, évszámok stb.) kerültek mutatóként kiválasztásra, és csak fontos művek (például a Biblia) vagy személyek (például Shakespeare) munkáit vetették alá ilyen statisztikai vizsgálatnak. (Más kérdés, hogy a tartalomelemzés nevű eljárásban az újságcikkek szókincsét már a II. világháborúban is vizsgálták, hogy a szóhasználatból bizonyos következtetéseket tudjanak levonni. Így találtak meg például egy német kémet az amerikai haditudósító újságírók között.)

A konkordancia vizsgálat azonban a mindennapi nyelvészeti vizsgálatokban is hasznos. Meg lehet vele állapítani, hogy egy adott szövegben milyen szavak milyen gyakorisággal fordulnak elő, vagyis egy fajta minőségellenőrzési, stilisztikai elemzést lehet így elvégezni. Szempont lehet ugyanis bizonyos szavak kerülése, előfordulásának csökkentése stb.

A szavakat tehát gyakoriságuk és betűrendjük szerint lehet sorbaállítani, de ez csak a kezdet. Ezután kerülhet sor a könyvtártudományban is ismert KWIC (Keyword In Context) és KWOC indexek készítésére, amely arra szolgál, hogy egy-egy szó közvetlen környezeti előfordulásait lehessen kikeresni, összegyűjteni. Ez főleg nyelvtanulásban hasznos, de arra is jó, hogy segítségével megállapítsuk, hogy egy adott szövegben előfordul-e egy konkrét kifejezés vagy szakszó definíciója, vagy az valamiért elmaradt. Ilyen módon lehetőség nyílik egy szöveg értelmezés szempontból való lezárására, teljességvizsgálatára, azaz, egyetlen definiálatlan kifejezést sem kell meghagynunk a szöveg említett feldolgozása után.

Léteznek kétnyelvű konkordanciák is, amelyek alapja a párba szedett szöveg (korpusz) vagy fordítási memória. Az interneten egy hongkongi honlapon van ingyen letölthető konkordancia program, amellyel bárki elemzheti word-os és egyéb fájljait. A magyar karakterek helyes ábrázolásán még egy kicsit dolgozni kellene.

Az alábbiakban egy minta konkordancia lista részlete látható, a nagy adattömeg törölve, hogy kezelhető legyen a példa.

Gyakorlati példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol Wikipédiában is végeztek konkordancia vizsgálatot két nagyobb irodalmi művel kapcsolatban. Az eredménye egy betűk szerint csoportosított szó (előfordulás) jegyzék az adott szavak előfordulási számával, illetve közvetlen linkkel az olyan szóhoz tartozó szócikkre. Ezek eredményeit az angol Wiktionary-ben (Wikiszótár) lehet megtalálni.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakorisági elemzés Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei című szövegéből

Egymástól eltérő szavak száma = 15807, Összes szóelőfordulás = 78298

Szó sorszám Szó Darabszám Szó aránya a szövegben
1 A 8051 10,2825%
2 Az 2068 2,6412%
3 is 950 1,2133%
4 hogy 790 1,0090%
5 kommunikáció 710 0,9068%
6 nem 709 0,9055%
7 kommunikációs 514 0,6565%
…'
15804 Zeitschrift 1 0,0013%
15805 Zweite 1 0,0013%
15806 Zimbardo 1 0,0013%
15807 Zisook 1 0,0013%

Egy szó kontextusban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 710-szer előforduló kommunikáció szó közvetlen környezete: (más néven KWIC index)

da Béla    A közvetlen emberi ------ szabályszerűségei    Tartalom 
INTÉS   1. A közvetlen emberi ------ fogalomköre és jelenségei   2.
ségei   2. A közvetlen emberi ------ kutatásának és értelmezésének 
etei a pszichológiában   3. A ------ modern kutatásának kezdetei és
NDSZERÉNEK ALAPVONALAI   1. A ------ általános elméleti modellje – 
…

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]